Nagyívű tervek a gazdaságpolitikában

Dr. Bánhidy Péter, a Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a vállalkozóknak most a technikai és geopolitikai változások korában kell helytállniuk. Kezelni kell a kihívásokat, összhangba kell hozni azokat a stratégiai célokkal, év elején bezuhantak például a megrendelések. Bemutatta a megye gazdaságát, amely kicsiben leképezi a hazait, hiszen a 21 jelentős ágazatból 19 megtalálható a vármegyében. Dr. Juhász Attila Simon, a Heves vármegyei közgyűlés elnöke szót ejtett a megye gazdasági tengelyéről, mint mondta, azt szeretnék kiszélesíteni, ezért támogatták uniós forrásból a városokon kívüli ipari területek fejlesztését. Észak- és Dél-Heves gazdasága még elmarad a megyei átlagtól, de van érdeklődés a vállalkozások részéről az odatelepülésre.

A köszöntők után dr. Parragh László, az MKIK elnöke tartott előadást, beszélt a gazdaság jelenlegi helyzetéről, amelyben alig van növekedés, de legalább a munkaerőpiac stabil, a beruházások is csökkentek, a működőtőke beáramlása magas. A kormányzati beavatkozási területek között megjelölte az adórendszert, a vállalkozói adatszolgáltatások rendszerét, a gazdaságfehérítést, az innovációs és kutatási rendszer hatékonyabbá tételét, a beruházások ösztönzését, vállalkozások finanszírozásának támogatását. A vállalkozások oldaláról a növekedési stratégia és jövőkép kialakítását, tartalék képzését, önfejlesztést, az alternatívákban gondolkodást, a nyitottságot, a kapcsolatépítést, az életképes portfólió kialakítását, az online folyamatokba történő becsatlakozást emelte ki, de fontos a több lábon állás, a környezetvédelem, a költségek racionalizálása, a humán tőke fejlesztése, a stabil profit és a finanszírozás irányítása is. A vállalkozásoknak megoldást hozó változások között említette a kiterjesztett valóságot és a mesterséges intelligenciát, az adatvezérelt döntéshozatalt, a vállalati együttműködések fejlesztését, a vállalati kultúra fejlődését.

Az elnök a kamara szerepéről elmondta, ők ernyőszervezet, a megyei kamarákat fogják össze, amelyek különféle szolgáltatásokat nyújtanak. Szükség van a valós igények ismeretére, folytatniuk kell a térségfejlesztést, a digitális technológiák terjesztését. Helyzetbe kell hozni a magyar vállalkozásokat, akiknek tanulniuk kell, hiszen a külföldi menedzsmentű cégek két és félszer hatékonyabbak, mint a magyar irányításúak.

Dr. Nagy Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparügyekért felelős helyettes államtitkára a 2030-ig szóló tervekről beszélt. Eszerint idén már 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számítanak, majd a következő években 4-5 százalék közöttire. Úgy gondolják, 2030-ig tovább növelhető a foglalkoztatás, 85 százalékra és a beruházási ráta, közte a vállalati is emelkedni fog. A legtöbb teendő a termelési hatékonyság növelése terén akad. Hazánkban az egy munkaórára jutó termelési érték 32,8 euró, míg az uniós átlag 55 euró.

Idézett egy, a minisztériumtól, vagy a kamaráktól kikérhető dokumentumból, amelyben vízióikat vázolták. Szerintük a versenyképesség négy pilléren, a patrióta gazdaságpolitikán, a technológián, a fenntarthatóságon és az ellátásbiztonságon nyugszik, ehhez kapcsolódik még a mesterséges intelligencia és az elektromobilitás. Szeretnék fejleszteni a hazai beszállítókat, a kutatás-fejlesztés és innovációt, valamint több magyar bajnokot akarnak, akim megállják helyüket nemzetközi szinten.

Nagy Ádám szerint mindehhez kell majd elegendő és megfizethető (zöld)energia, képzett munkaerő, és fejlett logisztikai szolgáltatások, jó infrastruktúra, szállítás és raktározás. A helyettes államtitkár a kiemelt ágazatok között említette a járműipart, az élelmiszeripart, az infokommunikációt, a vegyipart, műanyagipart, egészségipart és a kreatív ipart. Mint mondta, két idei kormányhatározatban is lefektették már a stratégia alapjait és a fehér könyveben is vannak róla információk.

Dr. Tóth Róbert, a KAVOSZ E-Green Zrt vezérigazgatója az ESG-ről szól néhány szót. Ez az uniós előírás a környezeti, társadalmi és irányítási fenntarthatóságot szorgalmazza. Egyelőre ezer nagy cégre vonatkoznak, de a tanúsítványt a beszállítói láncaik tagjainak is el kell készíttetnie. Ők saját kérdésrendszert dolgoztak ki, a német 6-800 helyett csak 100 kérdést kell megválaszolniuk a cégeknek. Fontosak ezek a tényezők a finanszírozás és a beszállítóvá válás szempontjából is. A tanúsítvány megszerzése most még előny a hitelfelvételhez, később kötelezővé is válik.

Az ESG-ről egy kerekasztal-beszélgetést is rendeztek, amelyen Erdélyi Dániel, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ESG főosztályvezetője, dr. Balásfalvi-Kiss András, a Proworx Digital Ltd. munkatársa és Lukács Ákos, az Ernst & Young Magyarország klímaváltozási és fenntarthatósági szolgáltatások partnere vettek részt. Elhangzott, az ESG-ről vannak már törvények, lesznek végrehajtási rendeletek. Képzéseket indítanak és akkreditálniuk kell majd a tanácsadóknak, minősíteni kell majd a vállalkozásokat. Igyekeznek minél jobban tájékoztatni az érintetteket. Bár az ESG fölösleges adminisztrációnak tűnik, de olyan mutatókat kapnak a vállalkozások, amelyek nagy része hasznos, segíti a költségcsökkentést, a transzparenciát, jobbá teszi a munkavállalók életét, mérhetővé a teljesítményt.

Szintén rendeztek kerekasztal beszélgetést a döntéshozatal segítéséről, amelyen Vörös-Gubicza Zsanett, az MKIK képzési és vállalkozásfejlesztési igazgatója, Barabás Tamás, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége társelnöke, dr. Billo Kármen, az MGFÜ Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai vezetője, valamint Szelényi Viktor, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzletfejlesztési igazgató vettek részt. Ezen szó volt a kamarai és VOSZ-szolgáltatásokról, például a voszportról, az MGFÜ energetikai tanácsadási voucheréről, amely 70 százalékos kedvezményt jelent az energetikai audithoz, amely pályázati előfeltétel lesz bizonyos kiírásoknál. De beszállító-fejlesztési program is létezik állami támogatással. A hitelgarancia nagyon sok helyen ott van, 2600 milliárd forintért áll helyt a Garantiqua.

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a 22 éves Széchenyi Kártya Programról beszélt, amely főként a kisebb vállalkozásoknak segít, akikkel a bankok nem szívesen állnának szóba és csak magas kamattal tudnának hitelhez jutni. Igaz, az alacsony kamat az államnak kerül pénzébe. Szerinte példátlanul hosszú a támogatási program, amely kezdő vállalkozásoknak is nagyon kedvező. Heves megyében tavaly 1700 cég 50 milliárd forint hitelt igényelt, ebből 1100 kérelmet hagytak jóvá 32 milliárd forintnyi olcsó hitellel. Idén már 12 milliárd forintnyi kérelem érkezett 450 cégtől, ezek közül eddig 6 milliárd forintot hagytak jóvá. Krisán szerint hamarosan zöld hiteleket is nyújtaniuk kell a pénzintézeteknek, kedvező feltételekkel. Ehhez kellenek majd az ESG tanúsítványok.

A program folytatásaként mesterséges intelligenciáról, szuperszámítógépről volt szó.