A Líceum erkélyén ezernyi gyertya

Ezek közül következik most néhány Kiss Péter, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár munkatársának tollából.

Az épületben állandó jelleggel voltak lakások. Már a tervezéskor 12 paptanár és az igazgató, valamint inasaik részére kellett erről gondoskodni a könyvtáros lakásával együtt. Az idők során hosszabb-rövidebb ideig itt lakott több utcanévadó is, például Kandra Kabos, Bartalos Gyula, dr. Nagy János.

A Helytartótanács 1809. augusztus 10-én kelt rendeletével katonai kórház céljára lefoglalta a Líceumot. Egy küldöttség 1809. szeptember 16-án szemrevételezte az épületet és megállapította, hogy télen ezer, nyáron 1200 beteg katona befogadására alkalmas. A főszékesegyház építésének ideje alatt a Líceumban kapott helyet Marco Casagrande műhelye. Az az adat 1836-ból maradt fenn, amely szerint „a vármegyei fegyvergyűjtemény is … egy nagytermet foglal el” az épületben.

A Líceumban hangversenyeket is tartottak. Ezek egyike 1840. július 26-án volt, azon a hallgatóság soraiban ott ült Pyrker János László érsek és a kassai megyés püspök is. Előbb magyar, majd osztrák katonai kórház működött benne 1849-ben. Mooser Lajos 1863-ban telepedett le a városban, akinek a Líceumban volt orgonaépítő műhelye. Egyebek között ő építette a főszékesegyház 1864 őszére elkészült orgonáját is. Kassai Vidor az 1860-ban történtek között említi meg emlékezéseiben, hogy „lakott akkor Egerben egy Moser vagy Moozer nevű, szép hosszú, fehér szakállú salzburgi német orgonakészítő. Ekkor a székesegyház orgonáját építette és a Líceumban volt műhelye. Magyarul nem tudott, de magyar ruhában járt ő is, szerette az egri bort és járta a magyar csárdást. Gyönyörű víg öregúr volt.”

Az épületben 1877. augusztus 15-től „ipar-, mű- és terménykiállítás” volt. „A kiállítás folyamán azon eredeti ötlete támadt néhány galambkedvelő polgártársunknak, hogy a kiállítás érdekének emelésére galambkiállítást rendeznek… Érdekes és mulatságos jelenet volt tegnapelőtt és tegnap a délesti órákban a kiállított galambok egyszerre történt felbocsátása, melyek impozáns csapatban sokáig keringettek a lyceum épület fölött, mig végre lassankint eloszlottak.”

Az idők folyamán az épületben több festőművésznek is volt műterme, mint például Kovács Mihálynak, Balkay Pálnak, Sajósy Alajosnak. A Líceumnak szerepe volt a honfoglalás ezeréves évfordulójának helyi megünneplésében is. A korabeli sajtó szerint: „Liczeumunknak … falai… sohasem láttak hajnali 3-4 órakor ennyi embert maguk előtt. A Liczeum-tér, a nagy templom terrasza telve embertömeggel … Szinte türelmetlenül várta mindenki, hogy mikor szólal meg fent a magasban, az előre hirdetett ébresztő. Végre kicsi alakok látszanak a Liczeum tornyának párkányzatán belül … Amint elhangzottak a hatalmas dördülések … fönt, a hangyányi alakok egy csoportba tömörültek, s egyik közülök lassan fölemeli apró karjait, mire a messzeségből harsonák hangja hallatszik a város legtávolabbi részeibe is, sajátszerű kellemes harmóniában jelentve, hogy Eger városa megkezdi ezer éves múltúnk ünneplését.”

A helyi sajtóban olvasható 1915-ben a Feltámadás napjáról: „a körmenet körülzárja a templomot. … A Lyceum erkélyén ezernyi gyertya. Pirosbetűs ünnep Eger sportnaptárában 1920. június 19-e és június 20-a. Június 19-e a magyar kard dicsőségét fogja hirdetni. Ekkor lesz a nagy kardmérkőzés az ősrégi kultúrcsarnokban, a Liceum dísztermében, melyben világbajnokok fogják összemérni erőiket. Mérkőzni fognak a magyar vívósport fényességei: Berty és Filotás alezredesek, Schenker őrnagy, Borsody fővivómester, Gellért, Santelli, Gerevich vivómesterek s a helyi vivóakadémia vezetője: Horváth százados.”

„Az Egri Move Sport Egylet birkózó szakosztálya a nagy hidegek megszűntével újra megkezdte a tréningeket, Dóra János vezetésével. A szakosztály … felkéri a tagokat, vagy a birkózni óhajtókat, hogy hétfőn, szerdán és pénteken a líceum tornatermében tréningeken megjelenni szíveskedjenek” – ez 1922. április 12-én jelent meg a sajtóban.

A Líceumban 1924-ben háziipari kiállítás volt, amelyen „len- és kenderszövési szőnyeg és pokróckészítési, faragási, szalma és füzfonási és csipkeverési termékeket” lehetett megtekinteni. Az Egri Sakkör meghívására 1937. október 2-án a városba érkezett dr. Vajna Árpád sakkolimpikon. Este „a líceumi emericánás helyiségben szimultánmérközést tart Eger… legjobb sakkozóival.”

Itt „tartotta meg kongresszusát az Országos Orvos Szövetség az ünnepélyesen fellobogózott Líceum dísztermében” 1939-ben. Ugyanebben az évben „A kajaani finn tanítóképző intézet ötödik évfolyama európai tanulmányúján ellátogatott Egerbe és hangversenyt adott a Liceum zenetermében.” A Líceumban helyet kaptak újságszerkesztőségek és kiadóhivatalok is. Ezek közé tartozik egyebek között az „Eger”, az Egri Katolikus Tudósító, a Nemzedékek, az Egri Barázda és a Népiskolai Tanügy című lap szerkesztősége is.