Különleges lehetőség: Hevesben is felgyorsulnak az eljárások a Via Videóval

– Melyek a legfőbb erényei az új megoldásnak?

– A múlt évben a VIKI projekt keretében a bíróságokon üzembe helyezett 72 végpont jelentős változást indított be az elhúzódó bírósági eljárások kezelésében. A bíróságok a tárgyalás helyszínétől nagy távolságra lakó tanúkat, szakértőket, a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott személyeket is ki tudják hallgatni. Civilisztikai ügyekben az eljárás résztvevőinek meghallgatását is elvégezhetik anélkül, hogy az érintett személyeknek a tárgyalás helyszínén személyesen jelen kellene lenniük.

– Mire alkalmas a már kiépült rendszer, hogyan segíti a bíróságok munkáját?

– A távmeghallgatásra használt végpontok alkalmasak arra, hogy bármely más végponttal összekapcsolódva két helyszín között biztosítsák a folyamatos, ellenőrzött és valós idejű kép- és hangkapcsolatot. Segítségével a tárgyalóteremben tartózkodók közvetlen videokapcsolatban lehetnek például a büntetés-végrehajtási intézetben lévő vádlottal. Utóbbi a tárgyaláson zajló valamennyi eseményt látja, az ott elhangzottakat hallja, hozzászólhat, kérdést tehet fel. Őt ki lehet hallgatni, hozzá kérdéseket lehet intézni, a tárgyalóteremben ülők mindvégig látják és hallják az elkülönített helyiségben jelen lévő terheltet. A rendszer alkalmas védett tanú meghallgatására is, aki e célra szolgáló helyiségben van, azt csak a bíró látja a saját képernyőjén, a tanú hangja pedig torzítottan érkezik a tárgyalóterembe. Úgy tehet vallomást tehát, hogy a személyazonossága ne derülhessen ki, ám a tárgyaláson történteket lássa és hallja, a neki feltett kérdésekre válaszolhasson. A rendszer a távol lévők eljárási cselekményen való részvételének biztosítása mellett, vagy önmagában is alkalmas arra, hogy az eljárási cselekményt kép- és hangfelvételen rögzítse. Az új büntetőeljárási törvény lehetővé teszi azt, hogy a tárgyalásról olyan módon készüljön a jegyzőkönyv, hogy a bíróság a tárgyaláson történteket folyamatos kép- és hangfelvételen rögzíti. Ebben az esetben a tárgyalásról írásbeli jegyzőkönyv nem készül, csak a kép- és hangfelvétel használatához szükséges írásbeli kivonat. A Via Video projekt keretében az Országos Bírósági Hivatal célja az is, hogy ezeket a felvételeket egy annotáló szoftver segítségével jól használhatóvá tegye, ezen szoftver segítségével mind felvétel közben, mind utólag különböző jelzések és megjegyzések helyezhetők el a felvételen, ezek alapján az kereshetővé válik, például: a tanú kihallgatásának megkezdése, vagy a vádirat ismertetése. Az így jegyzetelhető és kereshető kép- és hangfelvételek megkönnyítik a bíró munkáját.

– Mennyire gazdaságos az eljárás e rendszerrel?

– A távmeghallgatás jelentősége az állampolgárok, az állami szervek számára kettős. Időt és költséget takarít meg valamennyi résztvevőnek, hiszen egy Zalaegerszegen élő tanúnak nem kell az egri tárgyalásra ideutaznia, nem esik ki emiatt egy napra a munkából, hanem a Zalaegerszegen lévő távmeghallgatási végpont segítségével az ottani törvényszékről vehet részt az Egri Törvényszék tárgyalásán. Ez növeli az idézett személyek megjelenési hajlandóságát is a tárgyaláson. Az eljárások elhúzódásának egyik legfőbb oka az volt, hogy a bíróságok idézésére a megidézettek nagyon sokszor nem jelentek meg. Ha távmeghallgatás útján hallgatják ki az embereket, a megjelenési hajlandóság javulásával az ügyek időszerűsége is javítható. E megoldás kedvez a büntetés-végrehajtási intézeteknek is, mert a fogvatartottakat nem kell szállítani és előállítani a tárgyalásra, amivel jelentős költség takarítható meg.

– Alkalmazzák-e már a bírák a távmeghallgatást?

– Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) összesített adatai szerint tavaly a rendszer üzembe helyezését követő három hónap alatt 96 bíró 191 alkalommal vette igénybe országszerte a távmeghallgatási rendszert. A legtöbb távmeghallgatást tavaly novemberben bonyolították le, a távmeghallgatások több mint fele ebben a hónapban történt. Az adatokból megállapítható, hogy a kezdeti ismerkedést követően a bírák nagy lendülettel kezdték alkalmazni az új eszközöket. Az OBH saját szervezésében a rendszerrel kompatibilis további 112 tárgyalótermi végpont kiépítését tervezi, ezenfelül a további tárgyalótermeket kép- és hangrögzítésre alkalmas eszközökkel kívánja felszerelni. A projekt célja, hogy a fejlesztést követően az ország valamennyi járásbíróságán legalább egy tárgyalóteremben rendelkezésre álljon távmeghallgatásra alkalmas rendszer.

– A rendszer révén más országokból érkező megkereséseket is tudnak teljesíteni a magyar bíróságok?

– A távmeghallgatási végpontok a működtetésükre szolgáló rendszerrel együtt alkalmasak arra, hogy a bíróságok a külföldi megkereséseket, a nemzetközi bűnügyi, vagy az Európai Unió tagállamaiból érkező jogsegély iránti megkereséseket teljesíteni tudják. Erre volt már több példa holland, osztrák és román bíróságokkal.

– Egerben épült ki az első működőképes távmeghallgatási végpont. Mik a helyi tapasztalatok?

– A megújult Egri Törvényszék épületében 2018 áprilisában került sor a távmeghallgatásra alkalmas rendszer bemutatására. Az első igazi eljárási cselekményt is Egerben hajtották végre vele a törvényszéken egy büntetés-végrehajtási ügyben. Az itt kialakított végpontokkal több alkalommal történt sikeres összeköttetés más bíróságokkal, büntetés-végrehajtási intézetekkel, illetőleg a rendszert üzemeltető NISZ Zrt. más végpontjaival. Az Egri Törvényszék a közelmúltban közreműködött a Fővárosi Törvényszéken nagy közérdeklődésre számot tartó büntetőügyben az egyik vádlott kihallgatásában. Az érintett vádlott a törvényszékünk tárgyalótermében volt, a Fővárosi Törvényszéken tartott tárgyaláson a jelenlétét a folyamatos kép- és hangközvetítés útján a rendszer hibátlanul biztosította. Az egri tapasztalatok szerint a rendszer jól használható és üzembiztos, minden feltétel megvan ahhoz, hogy elsősorban nyomozási bírói és büntetés-végrehajtási bírói eljárásokon túl büntető peres eljárásokban is egyre többet használjuk. A magyar bírák és igazságügyi alkalmazottak felkészültek és készen állnak a rendszer használatára.