tárgyalás

2021.07.12. 07:00

Egyetlen rossz szó miatt ölt a füzesabonyi gyilkos

Fogadd be a tótot, kiver házadból – tartja a szólás. Ám ezúttal a befogadott nem elűzte vendéglátóját, hanem megölte. Az eljárás eljutott a bírósági szakaszig.

Szalay Zoltán

Emberölési ügyben tartott nyilvános előkészítő ülést a napokban az Egri Törvényszék – tájékoztatott a Heol kérésére Hoszné dr. Nagy Tímea bíró, a törvényszék sajtószóvivője. Amint arról már írtunk, a Heves Megyei Főügyészség Sz. G. vádlottal szemben a nyereségvágyból, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat. A vádirat szerint a terhelt tavaly június 16-án a Miskolc–Budapest között közlekedő intercity vonaton igyekezett a fővárosba, ám este hét óra tájban a füzesabonyi vasútállomáson leszállították a szerelvényről, mert nem volt menetjegye.

A váróteremben megismerkedett a későbbi áldozatával, a már akkor is mámoros állapotú helyi lakossal, aki meghívta őt további ­toroköblögetésre szeszes itallal. Meglátogatták a környékbeli vendéglátóhelyeket, majd a füzesabonyi polgár lakására mentek.

Ott folytatták az alkoholos nedűk kortyolgatását, megvacsoráztak, zenét hallgattak. A vendég egy idő után felment az emeleti részre szunyókálni. Éjfélt követően a részeg házigazda leheveredett egy kanapéra, míg a vádlott a sértett számítógépén chatelt. Félálomban a vendéglátója sértő kijelentéseket tett a cigányságra.

A magát cigány származásúnak valló terhelt ekkor döntötte el, hogy végez a vendéglátójával. Elhatározását az egyik közösségi oldalon egy ismerősével közölte is. Mérlegelte is, hogy miként oltsa ki a másik ember életét. Végül úgy gondolta, késsel nyakon szúrja őt. Ehhez az eszközt a konyhában választotta ki. Átkutatta a lakást, s a sértett laptopját a tartozékaival, mobiltelefonját, fülhallgatóját, karóráját, s egy válltáskáját készítette elő, hogy azokat az abonyi polgár megölését követően magával viszi és értékesíti.

Ilyen előkészületek után odalépett a heverőn alvó befogadójához, akinek a nyakába döfte a kést. A férfi meghalt, az életét azonnali orvosi beavatkozás sem menthette volna meg. A terhelt meggyőződött róla, hogy az áldozata tényleg elhunyt-e, majd hajnalban Budapestre utazott vonattal. A laptopot a tartozékaival, a két mobiltelefont, a fülhallgatókat és a karórát az ismerőseinek értékesítette, a táskát sportcipőre cserélte, a sértettről levett ruhákat a szemetesbe dobta.

A szakértők szerint Sz. G. nem kóros elmeállapotú, nála a disszociális személyiségzavar tünetei állapíthatók meg, ám ez a beszámítási képességét kizáró vagy korlátozó tényezőként nem vehető figyelembe. Ezek után került sor az egri Törvényházban a bírósági eljárás első momentumára.

– A törvényszék előkészítő ülésén a vádlott beismerte a bűnösségét, de nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról. A bíróság a tárgyalást szep­tember 20-ra napolta el, akkor a vádlott elmeállapotáról hallgat meg két igazságügyi elmeorvos szakértőt – ismertette Hoszné dr. Nagy Tímea.

Kétszeresen minősített emberölés

A Büntető törvénykönyv 160. szakasza rendelkezik az emberölésről. A törvényi tényállás értelmében ezt a legsúlyosabb, élet elleni bűncselekményt az valósítja meg, aki – egyszerűen fogalmaz a jogalkotó – mást megöl. Alapesetben a bűntett öttől tizenöt évig szabadságvesztéssel büntetendő. Számos minősített esete létezik ennek a deliktumnak. Egyebek között, ha valaki előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, aljas indokból vagy célból, hivatalos személy, tizennegyedik életévét be nem töltött, illetve védekezésre képtelen, a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követi el. Ezen alkalmakkor tíztől húsz évig, illetve életfogytiglan is rács mögé kerülhet a tettes, ha a bíróság meghozza a jogerős ítéletét.

 

Ezek is érdekelhetik