Budapestről Egerbe szólította a kötelesség a zsarudinasztia egyik tagját

Két hivatásos és egy rendészeti igazgatási alkalmazott van a Jandó családban: két nő és egy férfi; két aktív állományú, egy nyugalmazott. Ketten Pest megyéhez köthetők, a harmadik a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot erősíti. Egyikük erősen lóbarát, ketten mérsékelten jönnek ki a patásokkal. A szolgálaton kívül ki a feszültségnek dirigált, ki turistacsoportnak, ki az utánpótlásedzés résztvevőinek - derül ki mindez a Zsaru Magazin legújabb számából.

A kétgenerációs rendfenntartó trió tagjait egy beszélgetésre sem egyszerű összetoborozni, mivel aktív, helyváltoztatást kedvelő életmódot folytatnak. Szerencsére a helyszín közös nevezőt is jelent, mindhárman kedvvel számolnak be rendőrségi kötődésükről, mindennapjaikról.

– Lakóhelyemen tizedesként kezdtem meg pályafutásomat 1980-ban, a Nagykátai Rendőrkapitányság közlekedési járőre lettem – eleveníti fel a múltat Jandó István ny. alezredes.

– A szolgálat előtt több mint tíz évig villanyszerelőként dolgoztam, azonban a rendvédelem fogalma ebben az időszakban sem volt ismeretlen számomra, mivel édesapám annak idején csendőr volt. Így otthonunkban is rendszeretet, normakövetés volt a vezérlő elv. A rendőrség kötelékében érettségiztem le, ezután vettek fel a Rendőrtiszti Főiskolára. Még a diploma megszerzése előtt kineveztek közlekedésrendészeti alosztályvezető, közbiztonsági, majd közlekedésrendészeti osztályvezető beosztásba. Váll-lapjaim is szinte folyamatos változtak: őrmester, zászlós, hadnagy, százados lettem, ez a későbbiekben is kitartott, soron kívül léptettek elő őrnaggyá, aztán alezredessé. Dolgoztam igazgatásrendészeti állományrésszel és a kapitányság őrseivel, így elmondhatom, hogy különböző időszakokban osztályvezetőként a kollégák mintegy négyötödének munkáját irányítottam. A rendszerváltás idején előkép nélküli, komoly kihívás volt az állományt az új, demokratikus viszonyokra áthangolni. Voltak, akik a változó körülmények hatására inkább búcsút intettek a testületnek, a személyi változások ellenére azonban nem csupán a közbiztonságot sikerült fenntartani Nagykátán, de jutott kapacitásom a helyi polgárőrszervezet megalakításában is részt venni. Ebben a képlékeny, útkereső időszakban a munkán keresztül is tapasztaltam a társadalmi, politikai változásokat. Az 1989-es Nagy Imre-újratemetésen biztosításparancsnok voltam, a felső vezetés pedig, elemezve a közhangulatot, ekkor gépkarabélyok kiosztását rendelte el az állomány részére. Két évvel később viszont, egy más jellegű, kiemelt biztosítási eseményen, II. János Pál pápa első magyarországi látogatásakor a pápai nunciatúra környékét őriztem, ekkor már szó sem volt erről, erre az alkalomra a fehér ing volt az előírás számunkra. A tőlünk karnyújtásnyira elhaladó pápa meg is áldott bennünket – fogalmazott István.

Mint azt a Zsaru Magazin írja, Jandó István 1995-ben került a Pest Megyei Rendőr-főkapitánysághoz, ahol ellenőrzési feladatok ellátásával bízták meg. Ekkorra már jócskán bírt rutinnal: éveken keresztül a mind nagyobb biztosítási eseménnyé váló mogyoródi Forma–1-es futam állomány-ellenőrző parancsnoka volt. Pár év után a Monori Rendőrkapitányságon lett közrendvédelmi osztályvezető. Jól érezte magát, ám szíve szülővárosába húzta vissza, így 2003-ban áthelyezését kérte Nagykátára, 2006-ban, közel harmincévnyi szolgálata után közrendvédelmi osztályvezetőként onnan vonult nyugállományba.

– Idősebb vagyok, én köteleződtem el hamarabb a testület mellett, igaz, Dóri később hivatásossá vált – veszi át a szót a „nagyobbik lány”, Prokajné Jandó Beáta rendészeti igazgatási alkalmazott.

– Gyerekkoromban bejártam apuhoz a kapitányságra, tetszett a légkör, így kezdtem érettségi után, 2001-ben a pályát a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) műszaki osztályán, adminisztratív területen. Továbbtanultam, andragógiai diplomát szereztem, és Budapestről Egerbe költöztem. Jelenleg a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság műszaki osztályán dolgozom ügykezelőként. Noha a műszaki területtel jegyeztem el magamat, a felnőttképzési végzettségnek is hasznát veszem: nagyon könnyen megtalálom a közös hangot a munkatársakkal, civilekkel, hivatásosokkal, vezetőkkel, ez napi szinten segíti tevékenységeink ellátását – mondta el Beáta.

– Valahogy nem is volt kérdés, hogy Bea és én is a rendőrségen fogunk dolgozni, ebben a szellemben nőttünk fel – folytatja a sort Fiala-Jandó Dóra főhadnagy, a Nagykátai Rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályának kiemelt főelőadója.

– Korán ráláttunk a munka sajátosságaira, nem maradtak rejtve az óhatatlan hátulütők sem. Apu nem volt feltétlenül otthon este, hétvégén, ünnepnap… Tudomásul vettük, hogy a szolgálat ezzel jár. 2006-ban a BRFK közrendvédelmi főosztályon lettem titkárnő. Egy év múlva már a VII. Kerületi Rendőrkapitányságról iskoláztak be Miskolcra, ahonnan a kétéves tiszthelyettesképző elvégzése után hivatásosként tértem vissza, és járőrként folytattam. Voltam közlekedési előadó, nyomozó, majd 2016-ban tértem haza, a nagykátai vizsgálati osztályra. Én is elvégeztem az andragógia szakot, ezután átképzőre jelentkeztem, 2021-ben kaptam meg tiszti kinevezésemet az igazgatásrendészeti osztályra. Ez a terület foglalkoztat, ehhez érzek magamban ambíciót.

A család szabadidejében is átlag fölötti aktivitást mutat. Bea utazásokban teljesedik ki: a kezében összpontosul a turistacsoportok menedzselése. Dóra – a családban egyedüliként – a lovak közt érzi jól magát, míg nővére allergiás a pejkókra. Lovasedző végzettséget szerezve gyermekeket oktat, máskor mentét-csákót öltve hagyományőrző huszárrá válik a nyeregben. Jandó alezredes nem kap ugyan kiütést a paciktól, de nem is rajong a lovaglásért, ettől függetlenül gyakorta nyeregbe pattan: biciklinyeregbe. Teljesítette az Alpok–Adria kerékpártúrát, emellett túrázik, kajakozik, és a hetvenhez közeledve is naponta fut 5–10 kilométert a nagykátai sportpályán, aminek meg is van az eredménye: 10 km-es távon korosztályos dobogós helyezéseket gyűjtöget. A család legújabb férfigenerációja közben készül a staféta átvételére: az alezredes 13 és 3 éves fiúunokája – egyelőre elméletben – érdeklődik a zsarupálya iránt.