Valótlan kölcsönszerződés kötéssel leplezte saját cége meglopását a vádlott Heves megyében

A B. N. és társa ellen folyó eljárás lényegéről az Egri Törvényszék vádirat alapján készült tárgyalási jegyzéke rögzíti, hogy az állami adóhatóság 2014-ben adóvégrehajtási eljárást indított a céggel szemben. Ennek során a társaság pénzforgalmi számlájára kért inkasszók fedezethiány miatt rendre meghiúsultak, valamint az ingófoglalás is sikertelennek bizonyult. Az adóhatóság a fentiek alapján kezdeményezte a vállalkozás felszámolását, amelyet a bíróság elrendelt.

A vádhatóság szerint B. N. a felszámolási eljárás megindítását követően a gazdasági társaság pénzeszközeiből 19 millió 700 ezer forintot eltulajdonított, így ezt az összeget a hitelezők elől eltitkolta. A terhelt a tette leplezése érdekében 2018 őszén valótlan tartalmú kölcsönszerződést készített. Annak tartalma szerint a cég képviseletében hároméves visszafizetési határidővel 19 millió 700 ezer forint kölcsönt nyújtott a másodrendű vádlottnak. A kölcsönszerződés aláírásáért a másodrendű vádlott százezer forintot kapott kapott B.-től.

További vád az elsőrendű terhelttel szemben, hogy a felszámolási eljárás megindítása után a vállalkozás tevékenységet lezáró beszámolójában kimutatott további 153 ezer forint pénzeszközt sem adta át a felszámolónak, hanem azt is eltulajdonította. B. N. így az állami adóhatóság és más hitelező részéről bejelentett összesen hatmillió 167 ezer 501 forint hitelezői igény kielégítését meghiúsította.

A Büntető Törvénykönyvben (Btk.) meghatározottak szerint a csődbűntettnek három egyenrangú alapesete van, részint azonos, részint különböző elemekkel. Az egyes változatok természetesen egymás mellett is előfordulhatnak. Elképzelhető fizetésképtelenség csalárd előidézése, majd a vagyonmentő cselekmények továbbfolytatása, sőt ezután vagy ezzel párhuzamosan bizonyos számviteli előírások elhanyagolása is.

1. Fedezetelvonó csődbűntettet követ el, aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén a tartozása fedezetéül szolgáló vagyont elrejti, eltitkolja, megrongálja, megsemmisíti, használhatatlanná teszi, színlelt ügyletet köt, vagy kétes követelést ismer el. Továbbá az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezd, azt továbbfolytatja, illetve aki az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen a vagyonát más módon ténylegesen vagy színleg csökkenti. Feltétel, hogy ezzel a hitelezői kielégítést részben vagy egészben meghiúsítja.
2.  Csalárd bukásban testet öltő csődbűntettet valósít meg az, aki a hitelezők kielégítését részben vagy egészben úgy hiúsítja meg, hogy a fizetésképtelenné válást vagy annak látszatát a fent megjelölt első három magatartás valamelyikével idézi elő.
3. Adminisztratív csődbűntettet követ el, aki a felszámolás elrendelését követően a jogszabályban előírt beszámolási, leltárkészítési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget és ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja.