2023.01.23. 17:49
Feljelentette a férjét hamisan, hogy prostitúcióra kényszerítette
Hamis vád miatt egy nő, illetve hatóság félrevezetése címén egy férfi ellen emelt vádat a közelmúltban az Egri Járási Ügyészség. Az igazságszolgáltatás elleni bűntények köre igen széles, s adott esetben súlyos büntetések is kiszabhatók az elkövetőkkel szemben.
Illusztráció
Forrás: Shutterstock
Aki a hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a hamis vád esete nem áll fenn –, a hatóság félrevezetésének vétségét valósítja meg. Az illető ilyenkor tartalmilag bűncselekményre vonatkozó valótlan tényállítást tesz, amit tulajdoníthat ismeretlen tettesnek, kitalált személynek, vagy olyannak, aki már nem él, de állíthatja akár azt is, hogy ő maga volt az elkövető. Amennyiben azonban a valótlan bejelentés létező, konkrétan beazonosítható személyre vonatkozik, már nem hatóság félrevezetéséről, hanem hamis vád bűntettéről beszélünk. Ez utóbbit az követi el, aki mást a hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol.
Minderről dr. Gubala Ádám Miklós, a Heves Vármegyei Főügyészség helyettes sajtószóvivő ügyésze tájékoztatta portálunkat. A szakember két büntetőjogi procedúráról is beszámolt lapunknak. Mindkét bűntény az igazságszolgáltatás elleni deliktumok közé tartozik.
Az első esetben az Egri Járási Ügyészség hamis vád bűntettének vádját rótta egy 39 éves nő terhére. A hölgy ugyanis két esztendeje télen feljelentette az Egri Rendőrkapitányságon a férjét, azzal vádolva a férfit – mint utóbb kiderült, valótlanul –, hogy a házastársa éveken át rendszeresen bántalmazta őt, ráadásul arra kényszerítette, hogy bocsássa áruba a testét, azaz legyen prostituált. A nyomozó hatóság a az asszony közlését alaposan megvizsgálta, ezután pedig az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette. A bűnüldözők ugyanis megállapították, hogy a feljelentés minden alapot nélkülözött.
– Ezt követően az ügyészség hamis vád bűntette miatt emelt vádat a feljelentő ellen. A vádhatóság a bíróságra benyújtott vádiratában felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés kiszabására tett indítványt a feleséggel szemben – ismertette a váddokumentumot dr. Gubala Ádám Miklós, aki hozzáfűzte, hogy ennek a bűncselekménynek a büntetési tétele alapesetben három évig terjedő fegyintézet is lehet.
Szintén az igazságszolgáltatási szervek akaratlagos megtévesztéséről van szó a másik ügyben. Mégpedig ezúttal a hatóság félrevezetéséről. Ennek a vétségnek az elkövetésével vádolja a az Egri Járási Ügyészség azt az 53 esztendős férfit, aki az előző év tavaszán tett az Egri Rendőrkapitányságon feljelentést, mondván, ismeretlen személy eltulajdonította a személygépkocsiját. Nyomozást rendeltek el a jelzést követően, s a vizsgálat feltárta, hogy a feljelentő az autót ittas állapotban néhány tízezer forintért eladta, a vevő pedig a járművet elszállította, szétbontotta, majd fémhulladékként értékesítette. A rendőrség így az alapügyet – az előző esetet hasonlóan – bűncselekmény hiányában megszüntette.
– A vádhatóság a férfi ellen folytatott eljárásban azt indítványozta a bíróságnak, hogy közérdekű munka büntetést szabjon ki a terhelt ellen – közölte a főügyészség helyettes sajtószóvivő ügyésze.
A két procedúra befejező indítványa alapján úgy tűnhet, nincs különösebben komoly következménye az efféle deliktumoknak. Ám az igazságszolgáltatás elleni bűntények esetén – ha bebizonyosodik a tetteseinek a felelőssége – hosszú évekkel mérhető szankcióra is számíthatnak az elkövetők. Érdemes tehát áttekinteni, mit is írnak elő a jelenleg hazánkban hatályos Büntető törvénykönyv (Btk.) rendelkezései.
A Btk. a XXVI., Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények című fejezetében a 268.-tól a 290. szakaszig szabályozza az e körbe sorolandó bűncselekményeket.
A hamis vád bűntényét az valósítja meg, aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, illetve más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására. Már alapesetben is bűntett, aminek a szankciója jogerős ítélettel három év szabadságvesztés lehet. Ám, ha ennek nyomán a valótlanul megvádolt ellen büntetőeljárás indul, akkor a tettes egytől öt esztendőig is rács mögé kerülhet. Kettőtől nyolc évig tarthat szankció, ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, továbbá, ha a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti. Ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűntényre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat el is ítélik, s utóbb kiderül, nem volt alapja a vádaskodásnak, akkor öttől tíz évre is fegyintézet lakója lehet a hamisan vádoló.
A hamis vádat gondatlanságból elkövető is büntetést kaphat vétségért, két évet. Ez fordulhat elő, amikor a feljelentő nem tud arról, hogy a tényállítása valótlan, vagy az általa szolgáltatott bizonyíték hamis. Még azért is kaphat büntetést valaki, egy évet, ha mást szabálysértéssel vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssel, hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétséggel hamisan vádol, ilyen ügyben koholt bizonyítékot hoz a hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomására.
A hatóság félrevezetésénél a tettes a hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan. Vétség címén akár két évre is elítélhető.
További idevágó deliktumok
A Btk. rendelkezése értelmében az igazságszolgáltatás elleni bűntények közé tartozik – a teljesség igénye nélkül – még több más deliktum is. Ilyen a hamis tanúzásra felhívás, amiért büntetőügyben három, polgáriban pedig két év kapható. A tanúvallomás jogosulatlan megtagadása vétségnek minősül, s elzárás járhat érte. Ide sorolandó a hatósági eljárás megzavarása, amelynek alapesete vétség, s két év szabadságvesztés a szankciója. Ha bírósági eljárásban követik el, bűntettért három esztendőre csukható le a tettes. Létezik kényszerítés hatósági eljárásban elnevezésű bűncselekmény is, amikor valaki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy éppen arra, hogy a kötelezettségeit ne teljesítse. Büntetőügyben ezért egytől öt, életfogytig tartó szankcióval fenyegetett esetben kettőtől nyolc, polgári eljárásban három évig terjedő szabadságvesztés lehet a büntetés.
Hamis tanúzás róható annak terhére, aki hatóság előtt egy ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja. Az a szakértő is felelősségre vonandó, aki hamis szakvéleményt vagy mint szaktanácsadó, hamis felvilágosítást ad, illetve mint tolmács vagy fordító hamisan fordít, büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat. Alapesetben egytől öt évig ülhet. Ha életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtható bűnügy vádlottjáról van szó, a szankció a hamisan tanúskodóval szemben kettőtől nyolc esztendeig tarthat. Polgári ügyben a hamis tanúzás jogkövetkezménye három év, ha az eset tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, akkor egytől öt év fegyintézeti elhelyezés.
Megemlítendő még az, ha valaki olyan tényt, amelytől a büntetőjogi procedúra alá vont személy elleni eljárás megszüntetése, vagy az eljárás alá vont felmentése függhet, vele, a védőjével vagy a hatósággal nem közöl. Az ilyen ember bűntett miatt egytől öt évig szankcionálható, ha az adott bűntény életfogytig tartó fegyházzal is büntethető, úgy kettőtől nyolc évre zárható be.
Bűnpártolás vádjával nézhet szembe az, aki anélkül, hogy a bűntény tettesével az elkövetés előtt megegyezett volna, segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, közreműködik a bűntényből származó előny biztosításában. Vétségéért az illetőnek két év szabadságvesztés a jussa. Ha haszonszerzés motiválta, akkor három, emberölés, emberrablás, terrorcselekmény esetén egytől öt évig juthat rács mögé.
