Zebrán gyalogos sípcsontját törő gázolótól a négy ember halálát okozó Rezesová-ügyig

A közúti baleset okozásától a járművezetés eltiltás hatálya alatt elnevezésű deliktumig szabályozza és rendeli büntetni a hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) a közlekedési bűncselekményeket. A nyári közúti forgalom jelentős növekedése okán – a tanulságok levonása érdekében is – érdemes áttekinteni, mit tartalmaznak a törvény XXII. fejezetének rendelkezései.

Mindjárt itt van az a minap született vádirat , amelyben az Egri Járási Ügyészség emelt vádat közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség, s közérdekű üzem működésének gondatlan megzavarása miatt egy hatvani férfi ellen. Az illető idén egy januári esős reggelen Egerbe KRESZ-vizsgára vitte a fiát. A Zagyva parti város egyik vasúti kereszteződésében haladt, ám mielőtt az átjárót elhagyta volna, balra fordult a kocsijával, s ráhajtott a vágányokra. Tíz métert haladt, amikor elakadt. A járműve két órán át akadályozta a vonatforgalmat a Gödöllő - Budapest-Keleti pályaudvar közötti szakaszon, emiatt több szerelvény útja részlegesen elmaradt, több jelentősen késett. A vádhatóság a terhelttel szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozta a bíróságnak.

A Btk. 232. szakasza rendelkezik a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményről, amit az valósít meg, aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti. Ez alapesetben is bűntett, s három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A deliktum minősített esetei még komolyabb szankcióval járhatnak, s ha a tettes több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget idéz elő, akkor öttől tizenöt évig kerülhet rács mögé. A bűntény gondatlan elkövetőjének vétségért kell felelnie, s egy esztendei szabadságvesztés-büntetést kaphat.

Közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolta meg az ügyészség azt a besenyőtelki lakost, aki 2020 őszén nagy méretű járműszerelvényével Erdőtelek külterületén az útról balra egy telephelyre kívánt befordulni. Ám nem jól mérte fel a vele szemben szabályosan közlekedő és elsőbbségi helyzetben lévő kisteherautó távolságát, lassan kanyarodott, s a sértett a járművével, a fékezése ellenére, a vontató jobb oldalának ütközött. A furgon vezetője térdkalács-törést szenvedett. Az ügyészség pénzbüntetés kiszabását indítványozta a bíróságnak az ügyben.

A Btk. 235. szakaszában leírtak szerint az követi el a közúti baleset okozása nevű bűncselekményt, aki megszegi a közúti közlekedés előírásait, s másnak gondatlanságból súlyos sérülést okoz. Ez vétség, alapesetben a szankciója egy év szabadságvesztés. Ha a sértett halála a következmény, úgy egytől öt évre ítélhetik el az elkövetőt, ha több ember veszti életét, vagy halálos tömegszerencsétlenség következik be, akkor kettőtől nyolc évig juthat a tettes fegyintézetbe jogerős bírósági döntéssel.

Ugyanezt a deliktumot rótta az ügyészség annak a középkorú férfinak a terhére, aki 2021 februárjában Egerben, a Széchenyi úton egy zebrát figyelmetlenül közelített meg az autójával, s az ott sétáló gyalogost az átkelőhelyen elgázolta. A sértett sípcsonttörést és térdszalagszakadást szenvedett. Az Egri Járási Ügyészség pénzbüntetés és közúti járművezetéstől eltiltás kiszabására tett indítványt az eljáró bíróságnak.
Minősített változat, azaz maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolták azt a tarnazsadányi polgárt, aki 2020 telén rossz időjárási körülmények között autózott Kiskörére, de nem az útviszonyoknak megfelelően választotta meg a járműve sebességét. Árokban kötött ki, két utasa maradandó fogyatékossággal járt sebeket szenvedett el. A vádhatóság a férfival szemben felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

Egy 57 éves sofőr 2021 karácsonya után a 24-es főúton Gyöngyösre igyekezett a tehergépkocsijával, de figyelmetlensége miatt áttért a menetirány szerinti baloldalra és karambolozott a szemből érkező, szabályosan közlekedő személykocsival. A vétlen autós olyan súlyosan megsebesült, hogy a helyszínen elhunyt. A baleset okozójának halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségéért kellett felelnie. Büntetlen előéletét figyelembe véve a vádhatóság felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés kiszabását indítványozta, s azt, hogy határozott időre tiltsák el a közúti járművezetéstől.

Az egyik legsúlyosabb bűncselekmény egy szlovákiai asszony, Eva Rezesová nevéhez fűződik. Amint annak idején portálunk is folyamatosan beszámolt az ügyről, 2012. augusztus 21-én hajnalban az M3-as autópályán a vádlott 165 kilométer/órával robogott X5-ös BMW-jén, nekiütközött az előtte haladó Fiat Puntónak, s azt egy teherjárműnek lökte. A Fiat onnan a szalagkorlátnak rohant, kigyulladt. A benne utazó két karácsondi házaspár tagjai közül hárman bennégtek, negyedik társuk később a kórházban hunyt el.

Első fokon a Gödöllői Járásbíróság 2013 novemberében négy ember halálát követelő ittas járművezetés miatt hat év fogházbüntetéssel sújtotta a terheltet, öt esztendőre eltiltotta a járművezetéstől.

Jogorvoslati kérelmek nyomán, hosszas büntetőeljárási viták után 2014 szeptemberében a Budapest Környéki Törvényszék súlyosította a vádlott szankcióját, őt jogerősen kilenc év börtönbüntetésre ítélte, mellékbüntetésül nyolc esztendőre eltiltotta a közúti járművezetéstől.

Eva Rezesová 2018-ban szabadult a fegyintézetből, idén január elején öngyilkosságot kísérelt meg.

Veszélyeztetőket, cserbenhagyókat is szankcionálnak

(Főoldali képünk illusztráció, forrás: Shutterstock)