2023.09.13. 13:55
Kényszerítő eszközöket is bevethetnek a rendőrök, de ők sem tehetnek meg mindent Hevesben sem
A bűntények megelőzése, a hazai bűnügyi helyzet figyelemmel kísérése, általános nyomozóhatósági, szabálysértési, közlekedési és rendészeti jogkörök gyakorlása. Az alaptörvény, s más törvények hatalmazzák fel minderre a rendőrséget hazánkban. Nap mint nap találkozhatunk rendőrökkel, a feladataik annyira szerteágazóak, hogy jó tudnunk, mit tehetnek meg, és mit nem. Ezen ismeretekről tájékoztatjuk olvasóinkat az ORFK Rendészeti Főigazgatóság alapján időközönként megjelenő összefoglalóinkban.
A kényszerítő eszközök gyakran alkalmazott változata a bilincs
Forrás: Shutterstock
Legtöbben közterületen zömmel párban sétáló, utak mentén a forgalmat ellenőrző, szórakozóhelyeken igazoltató egyenruhásokkal találkozhatunk. Bűntény esetén helyszínelő nyomozókat, bűnügyi technikusokat láthatunk.
A rendőrségről szóló, 1994-ben született törvény alapján fontos teendőjük még a Magyarország szempontjából különösen fontos (védett) személy életének, testi épségének, meghatározott létesítményeknek, értékeknek a védelme. Továbbá az államhatár őrzése, a jogellenes bevándorlás megakadályozása, s hazánkban a terrorszervezetek felderítése. Utóbbi keretében feladatuk a magánszemélyek, csoportok, szervezetek terrorcselekményekre való törekvésének az elhárítása. S 2020 szeptembere óta az iskolaőri funkció révén az általános és középiskolák rendjének fenntartása.
Az 1994. évi XXXIV. törvény V. fejezete szabályozza, hogy mely cselekedetek sorolandók e hazai fegyveres testület munkatársainak a jogkörébe. Mindenekelőtt az intézkedés. Ez kötelességük is, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt, cselekményt észlelnek. S akkor is, ha ilyesmit a tudomására hoznak. Halaszthatatlan esetben akkor is intézkedniük kell, amikor történetesen nincsenek szolgálatban, s persze erre alkalmas állapotban vannak. Magyarán ittasan például nem intézkedhetnek.
Vannak megkötések a jogszabály szerint: részrehajlás nélkül, arányosan kell tenniük a törvényben előírt dolgukat. Közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzet elhárításában közre kell működniük.
Pofon helyett törvényes fellépés
Közterületen szolgálatot ellátó járőrtag mesélte el portálunknak az egyik, intézkedéssel összefüggő élményét. Az 1990-es évek első felében hazánkban elharapózott a szabadosság az utcákon, a tereken. Egerben meglehetősen kapatos ifjak a város központi részén törtek-zúztak, padokat, köztéri lámpákat rongáltak meg, szeméttartókat borítottak fel. Jelezték az egyenruhásnak a járókelők a történteket. Mikor odaért a dühöngőkhöz, s a randalírozás, a rongálás befejezésére szólította fel a fiatalokat, közülük ketten káromkodva és röhögve, őt szidva a lába elé dobták a személyi igazolványukat. Az egyenruhás, mint mondta, legszívesebben atyai pofonnal reagált volna, ám neki intézkednie kellett, s kilátásba helyezte a rendőrbot használatát. Ez hatott. Utána a társával már nyugodtan végezhették a munkájukat.
S hogy miként léphetnek fel a rendőrök? A határozottságon, a célzatosságon, a már említett arányosságon túl kényszerítő eszközöket is bevethetnek, leginkább ellenszegülés megtörése, támadás, illetve az intézkedés alá vont személy önkárosításának megakadályozása érdekében. Ez lehet testi kényszer, bilincs, vegyi vagy elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap használata. Ha szükséges, szájkosárral ellátott szolgálati kutyát is alkalmazhatnak. Járművet megállásra szólíthatnak fel, útzárat létesíthetnek, s akár lőfegyvert is bevethetnek. Csapaterővel fellépés, továbbá a tömegoszlatás is a lehetőségeiket növeli.
Vannak azért olyan előírások a törvényben, amelyek szerint a rendőr nem tehet meg bármit az intézkedések közben. Így, ha lehetséges, figyelmeztetnie kell az intézkedés alá vont embert arra, hogy kényszerítő eszközt alkalmaz. Azt – a testi kényszert és a bilincset leszámítva – nem veheti igénybe láthatóan terhes nők, gyermekkorúak ellen, legfeljebb, ha jogos védelmi helyzetbe kerül.
A büntetőtörvény arra is kötelezi a hatósági személyt, hogy ha az intézkedés során kényszerítő eszközt használ is, azzal lehetőleg ne okozzon embernek sérülést, főleg pedig ne oltsa ki az életét. Ha valaki ilyen intézkedés közben megsérül, gondoskodnia kell az illető mielőbbi orvosi ellátásáról, ha szükséges, a kórházi elhelyezéséről. Erről értesítenie kell a hozzátartozóit.
Legközelebb az intézkedések alapvető formájáról, az igazoltatásról esik szó.
(Főoldali képünk illusztráció, forrás Shutterstock.)
