Barangolás az erdő mélyén

Járd be a bükkös erdőt, s megismersz sok regét – csábít a noszvaji Forrástúra verses útikalauzának legelső strófája. Az ívet maga a szerző, azaz Szabó Péter alpolgármester nyomja a kezembe azzal a barátságos instrukcióval, hogy ha megfejtem a rímes rejtvényt, én is elnyerhetem a Forrástúra kitűzőt. A karsztforrások legendájának nyomába eredünk.

Utunk Síkfőkútról indul, itt futok össze Szabó Péterrel, aki a Szent Imre-forrás egy árnyékot adó fája alatt kiteregeti a nyolc forrást összekötő túra térképét és a „rejtvényes-fejtvényét” tartalmazó apró kiadványt. Az illusztrált kalauz az út minden állomására tartogat egy strófát, mely nem csak a legenda egy szeletét fedi fel, fejtörésre is sarkallja a vállalkozó kedvű túrázót: a hiányzó szavakat pótolni csak a helyszínen megfigyeltek alapján lehet. A helyesen kitöltött rejtvényért egy Teljesítve! felirattal ellátott kitűző az állhatatos vándor jutalma – mutatja a csinos bilétát Szabó Péter.

Nemesi hagyaték az erdő mélyén

A Síkfőkúttól északra eső területek egykor a Gallasy-család birtokát képezték. A nemesi família az 1800-as évek végén foglalta kőbe a karsztforrásokat, melyek a területen egymáshoz egészen közel, néhány kilométeres körön belül helyezkednek el. A tiszta karsztvíz nyerőhelyei felé apró kőépítményeket emeltek, amikbe a család sarjainak nevét vésték – így maradt az utókorra például az István-kút is, melyet korábban Szent István-forrásként aposztrofáltak – tévesen – a turistaegyletek. A kutak egykor nem csak erdőgazdasági célokat szolgáltak: katonai térképeken is feltűntek.

– A nevek mellett díszítések és évszámok is ékesítik a köveket, melyek szintén a rejtvény részét képezik – bök a papírra túravezetőm, megállva az ösvény első állomását jelentő Attila-forrásnál. – Nincs azonban mindig ilyen könnyű dolga a rejtvényfejtőnek: alkalmanként alaposan körbe kell nézni, vagy eltöprengeni a megoldáson. Egyik fő célunk éppen az volt, hogy felébresszük az erdőjárók figyelmét a csodálatos környezet és a történelmi értékek iránt – teszi hozzá. A meredek kaptatónak nekivágva, tőlem csak néma bólogatásra telik.

Felelősségre nevelnének

– A Forrástúra ötlete fél éve született meg, majd a tervezgetést alapos egyeztetés, az engedélyek beszerzése követte – emlékszik vissza az alpolgármester. – Minél kisebb nyomot akartunk hagyni a természetben, ezért csupán felfestés szegélyezi az útvonalat, irányjelző táblák, és a kutak mellett egy-egy akácoszlop – mutatja a sárga T betűt, amely több másik turistajelzés mellett kapott helyet a fákon. – A Forrástúra jó eszköz a környezeti nevelésre: szeretnénk rendszeressé tenni havonta egy szakvezetett túrát, illetve az általános iskola tanulói számára minden évben egy kirándulást.

A források faragott emlékei a bükkaljai kőkultúra részei, melyeket 2016-ban a hungarikumok sorába emeltek.

– Dolgozunk azon, hogy a Forrástúra önállóan is hungarikummá válhasson, mint kivételes természeti és történeti érték – árulja el Szabó Péter, mikor az útvonal közepes, 3,6 kilométeres távjának utolsó szakaszát tapossuk. Az összesen 7,5 kilométeres utat négy résztávra osztották, ám a biléta elnyeréséhez persze mind a nyolc forrást fel kell keresni.

Ígéretet teszek, hogy egy alkalmasabb időpontban sort kerítek rá. Azt már csak később veszem észre, hogy a büszke feliratú kitűző a zsebemben maradt – muszáj lesz mielőbb rászolgálnom.