Egy egri kazánszerelő őszi tapasztalatai

A ház lelkét régen a kemence, a cserépkályha, később az olajkályha, még később a gázüzemű kazánkészülékek jelentették, jelentik. A gondos gazda nem volt rest kéményseprőt hívni, a kemencét nyaranta újratapasztotta, lemeszelte, az égésteret ellenőrizte. A vezetékes gáz elterjedésével lanyhult a figyelem. Kényelmes egy gombnyomásra meleget varázsolni az otthonokba, s ez a kényelem sok háztartásban magával hozta a felelőtlenséget is.

Mára egyre szigorodnak a szabályok, drágul a szolgáltatás, ezért az idei fűtési szezon indulásakor egy kazánszerelő nyomába szegődtünk. Megkértük, ossza meg tapasztalatait.

Szuromi Gergely számos, különböző típusú gázkazán szervizelését végzi. Szeptembertől nincs megállása. Folyamatosan csörög a telefonja. A határidőnaplójában november elejéig gyakorlatilag nincs üres lap. Naponta átlagosan 12–15 megrendelőnél fordul meg. A tapasztalatai vegyesek.

Meséli, a szakmájukban akkor dördül el a startpisztoly, amikor az első fagyok megjelennek. Az ingatlantulajdonosok jelentős része ekkor szembesül azzal, hogy nem működik a kazán. Az okok sokfélék, a legfőbb mégis az, hogy a készülékeket elfelejtették karbantartani. Csakhogy ilyenkor már többnyire napokat, akár heteket kell várni a szerelőre. Előfordul, hogy maga a családfő, netán a mindenhez értő szomszéd piszkál bele a kazánba.

Tudjuk, barkácsoló nemzet a magyar, mindenki mindenhez ért, ám a fűtőberendezést nem érdemes babrálni. Jobb, ha szakemberre bízzuk, és még szerencsésebb, ha nyáron hívunk szerelőt. Nem kell nyugtalankodni, őszig nem porosodik be a készülék.

Gergely azt mondja, praxisában látott már közel harmincöt éves, még működő kazánt, de a tulajdonost meggyőzte, hogy jobb egy újat venni, mert az hamarosan végérvényesen cserben hagyhatja a családot.

Azt is hangsúlyozza, ne engedjünk bárkit a készülékhez. Hívjunk olyan szakembert, aki arcképes igazolvánnyal tanúsítja, bármikor ellenőrizhető, és felelősséget vállal a munkájáért. Nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy telente az esetek nagy részében a költséges javításhoz hívják a szakembereket, amit egy évi rutin karbantartással megelőzhettek volna.

Megtudtuk azt is, hogy Egerben az átlagosnál is jobban kell figyelni a készülékekre, mert a városban nagyon kemény a víz, ami a fűtési rendszerek élettartamát is jelentősen csökkentheti, ha elmarad az ellenőrzés.

S akkor essen szó a gépekről! Gergely azt mondja, műszeres vizsgálattal megállapítható a rendszerek hatékonysága. A régi típusú kazánoknál megfelelő szervizelés mellett is sokszor már csupán 75 százalék alatti hatásfokot mérnek, míg a a modern, kondenzációs készülékeknél ez az érték meghaladja a 90 százalékot. E különbség természetesen a gázszámlánkon is jelentkezik. A turbós kazánok működtek a legrosszabb hatásfokkal, nem véletlenül vonták ki a forgalomból azokat.

Kerüljük el a csendes gyilkost!

A csendes gyilkos, a szén-monoxid rengeteg áldozatot szedett az elmúlt években. Nehéz észlelni, először csak fáradékonyságot, izomgyengeséget tapasztalunk, aztán erős fejfájást, az ájulás után pedig halálos is lehet a mérgezés.

Érdemes Gergely tanácsait megfogadni. Szavai szerint ahol nyílt égésterű készüléket használnak, ott mindenképp ajánlott CO-jelzőt felszereltetni. Az sem mindegy, hogy milyet. A katasztrófavédelem honlapján megtaláljuk azokat a készülékeket, amik garantálják a biztonságunkat. Áldozzunk időt a keresésre!

Hozzáteszi: minden otthonban érdemes reggelente és esténként egy alapos szellőztetést végezni! Ha műanyag nyílászárókat szereltettünk fel, mindenképp építtessünk be szellőzőt! Ha a falba építenek ilyen alkalmatosságot, soha ne takarjuk el! Nyílt égésterű kazánok használatakor életveszélyes lehet a külső elszívású páraelszívó berendezés. Számoljunk azzal is, hogy egy köbméter gáz elégetéséhez legalább 10–11 köbméter levegő szükséges.