Tizenöt éve adják a vérüket az egri diákok

A napokban a Magyar Vöröskereszt megyei ­irodája családias hangulatú össze­jövetelt szervezett abból az alkalomból, hogy másfél évtizeddel ezelőtt kezdődött el az Egri Diákvér projekt. A program keretében a megyeszékhely középiskoláiban tanulók elsősorban azért versenyeznek minden tanévben, hogy minél több fiatal jelentkezzen véradásra.

Az azóta eltelt időszakban – állapíthatták meg az idén – tanévenként átlagosan 900–1100 diák tartotta tű alá a karját. Köszönhetően elsősorban azoknak a többnyire pedagógus szervezőknek, akik elhivatottságból vállalták a toborzás feladatát.

Gortva József, a Vöröskereszt megyei igazgatója tájékoztatójában elmondta, hogy a legjobb toborzást ­elismerő vércseppemberkét eddig hat intézményben őrizhették egy-egy évig. Közülük is kiemelkedik a Kossuth Zsuzsa szakiskola, ahol három tanévben is sikerült a legmagasabb részvételi arányt produkálni. Bár a program folyamatosságát sikerült megőrizni, azért az elmúlt tizenöt év alatt történtek olyan változások is, amelyek a szervező munkát nehezítették. A személyi változások, a közoktatási rendszer átalakítása, a diákok leterheltségének növekedése mind-mind újabb kihívás a mozgósítást végző önkéntesek számára.

A mostani találkozón Dorner László, az Eszterházy Károly Egyetem tanára a fiatal véradókról szóló előadásában leginkább arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkban bizony gyengül a vért adni kívánók altruista, vagyis emberbaráti szempontú motiváltsága, s a kutatások szerint mindinkább előtérbe kerülnek az egoisztikus jellegű ösztönzők.

Hogy az önkéntesség és s szolidaritás elve kevésbé csorbuljon, érdemes másként megszólítani a diákokat, s trendivé tenni a véradást. A cél, hogy a kortárscsoport tagjai pozitívan ítéljék meg egymás életeket mentő cselekedeteit, s az intézmény vezetése is ösztönözze őket egymás támogatásában.

A találkozón a kötetlen beszélgetés során előkerült a plazmaadás témája is, hiszen az anyagi érdekeltséget is felmutató gyógyszeripari alapanyaggyűjtésbe való bekapcsolódás vonzóbb lehet a fiatalok számára, mint a térítésmentes teljes véradás.

Dr. Rácz Katalin, a helyi vérellátó vezető főorvosa szerint az ifjabb korosztálybelieknek rendelkezniük kell mindazon információkkal, amelyek ismeretében maguk dönthetik el, hogy a véradás mely formáját kívánják megválasztani. Ezért is ajánlotta jó szívvel azokat a különleges lehetőségeket, rendhagyó osztályfőnöki és biológiaórákat, amelyek alkalmával munkatársaik hiteles és szakszerű módon tájékoztatják a diákokat, s válaszolnak a fórumokon felmerülő kérdésekre.

Az eseményen az is elhangzott, hogy természetesen a közel hetvenéves múltra visszatekintő véradó mozgalmat koordináló Magyar Vöröskereszt munkatársai és társadalmi segítői az elkövetkező években is a térítésmentes, teljes véradásokra várják a megyeszékhely tanulóit és az oktatási-köznevelési intézmények dolgozóit.