Bronzkori kincsegyüttes is előkerült a Bükkben

A végéhez közeledik az a program, amelyben néhány földvárat térképez föl, illetve tesz rendbe a Bükki ­Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI). A működési területén 159 földvár szerepel a nyilvántartásban, melyek közül 30–40 helyezkedik el a nemzeti park szűkebb környezetében. Ezek közül hét került be a rehabilitációs programba, köztük a Bélapátfalva és Szilvásvárad között fekvő Kelemen széke, a Nagyvisnyó, Mályinka, Dédestapolcsány határában lévő Verepce-bérc, Dédes vára, valamint a felsőtárkányi Várhegy és Kő-köz vára.

A Bükk-vidék Őskori sáncok, középkori földvárak címen megjelent kultúrtörténeti atlaszában megemlítik, hogy ugyan éltek már itt emberek a neolitikumban, de erődített telepeket ebből a korból nem ismerni. A földművekkel védett telepek a késő bronzkor, kora vaskor időszakában jelennek meg. A Bükkben található hazánk e korhoz köthető legnagyobb települése, a 140 hektáros Verepce-bérc. Sánc-árokrendszerének épségével és összetettségével tűnik ki a Kelemen széke vagy más néven Töröksánc Bélapátfalva–Szilvásvárad határában.

Mindegyik helyszín lehatárolása, kevésbé ismert struktúrák felderítése, kimutatása érdekében légi LiDAR-felvétel, lézeres térszkennelés készült. Holló Sándor, a BNPI osztályvezetője elmondta, a bükkzsérci Hódos-tetőnél a kevésbé látványos földművek is szépen mutatkoztak a felvételen. Érthetőbbé váltak a földművek közötti összefüggések, az építések időbelisége. A felsőtárkányi Várhegynél a földvárhoz kapcsolódó bronzkori telep kiterjedését pontosították.

Régészeti kutatások, magnetométeres geofizikai mérések, leletmentő fémkeresős felderítés, illetve ásatások is zajlottak. Holló Sándor szerint a legérdekesebb eredmény, hogy a 2012-ben felfedezett felsőtárkányi Kő-köz várnál tavaly a földvárhoz csatlakozó területen Árpád-kori, feltehetően püspöki udvarházat tártak fel, amely valószínűleg a tatárjárás idején pusztult el.

A Kelemen széke fokozottan védett régészeti lelőhely. Itt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézetének őskoros csapata végzett komplex kutatást. Huszonegy hektárt vizsgáltak át fémkeresővel, 317 fémtárgy került elő, 90 százalékuk késő bronzkori, de találtak kelta kori vasfibulát és egy plasztikus díszítésű vas karperecet is. A legjelentősebb késő bronzkori fémlelet egy 51 tárgyból álló, a Kr. e. 12–11. századból való bronzkincsegyüttes volt. Hamvasztásos temető nyomaira is bukkantak, a hasonló korú erődített településekhez tartozó síktemetők eddig ismeretlenek voltak. A LiDAR-os feltételek további halomsírokat és sáncrendszereket mutattak meg.

Dokumentálták a felszínen lévő hetvenöt őrlőkövet. Magnetométeres geofizikai felmérést végeztek, ásatásokkal kutattak egy sáncrészletet és a hozzá kapcsolódó településobjektumot, valamint a Fésűs-sánc szerkezetét, illetve az Ágyúhely egyik kisebb halomsírját.

Holló Sándor közölte: Dédes váránál, a Nagyvárnál a miskolci Herman Ottó Múzeum végeztetett feltárásokat. Bebizonyosodott, a ma látható L alakú falmaradványok több emelet magas, négyszögletű torony részei. A tornyot az 1567-es török ostrom idején a várvédők robbantották feladás után a bevonuló támadókra. A várból kilőtt ágyúgolyók jelentős hányada a Nagyvártól 100–300 méterre, északnyugatra, illetve északra került elő. Az ostromlók a feltételezett bejáratot északról, az őskori teraszok fedezékében igyekezhettek megközelíteni. Emellett állásaik lehettek a Kisvár északi, északnyugati lábánál, ahol a lövedékek mellett egy, talán török sodronypáncél kis darabja is előkerült.

Tanösvények öt földvár környékén

A földvárak természeti, táji rehabilitációja keretében a földművek láthatóvá tétele érdekében cserjeirtás, fiatal erdőállományok ritkítása és holtfa áthelyezése történt, tudtuk meg Holló Sándortól. A taposási erózió csökkentésére, a meredekebb ösvényeken a megközelítés segítésére fa- és doronglépcsők készültek. Egyes helyszíneken szükség volt a földművek részleges helyreállítására, az illegális anyagnyerő-helyek feltöltésére. Esetenként fakorlátokat helyeztek ki, a látogatók biztonsága, a ­sziklagyepek védelme miatt. Öt földvárnál majdnem 20 kilométernyi tanösvényt jelöltek ki, ismertető táblákkal adva bepillantást a földvár történetébe, érdekességeibe, a környezet élővilágába, földrajzába. A fosztogatást kameracsapdákkal igyekeznek visszaszorítani.