2019.03.11. 14:00
Trófeavadászat: pénzbírságra is számíthat, aki illegálisan gyűjt agancsot
A gímszarvas februárban, márciusban hullajtja el a fejdíszét. Ez idő tájt sokan felkerekednek, hogy összegyűjtsék az elhullajtott agancsot. A probléma csak az, hogy néhányan ezt illegálisan teszik, hiszen – hatályos törvények szerint – a gímbikák elhullajtott éke a vadászatra jogosult tulajdona.
Zalaegerszeg, 2017. szeptember 11. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos (k) és Lázár Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal vadászati osztályvezetője (j) egy kapitális gímbika 15,25 kilogramm súlyú trófeájának bírálásán a Zalaegerszegi Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Földművelésügyi Osztályán 2017. szeptember 11-én. A vadat egy francia hölgy ejtette el szeptember 5-én a Zala-Jagd Vadásztársaság területén. A trófea értéke 10 millió forintra tehető. MTI Fotó: Varga György
A Csengőkő Vadásztársaság elnökségi tagja – nem mellesleg Felsőtárkány polgármestere – szerint bár vadászatra jogosultként adhatnának írásos engedélyt a gyűjtésre, ők ezt nem teszik, hiszen a hullajtott agancs gazdasági értéket képvisel. Dr. Juhász Attila Simon azt mondta, még ha el is tekintenének a gazdasági haszontól, akkor is problémás a gyűjtés, hiszen az agancskeresők megzavarják a vadállományt, sokszor meghajtják a szarvast, hogy biztosan leessen a fejdísz. Kérdésünkre azt mondta, nem tudja hányan járnak ki az erdőbe a faluból agancsot szedni, de biztos, hogy sokan.
– A hullajtott agancs nemcsak, hogy pénzben kifejezhető, vadgazdálkodási, illetve ennél is magasabb forgalmi értéket képvisel, de az adott egyedre és az állományra vonatkozóan fontos információval is bír a vadgazdálkodó számára – közölte a Bükki Tájegység fővadásza. Csirke László szerint ezért is van az, hogy gyűjteni kizárólag a vadászatra jogosult engedélyével szabad.
A gímbikák többsége februárban és márciusban veti le fejdíszét, ami ezekben a hetekben szinte vonzza az agancsgyűjtőket az erdőkbe. Pedig szabadon ezt nem tehetnék, mert ez a tevékenység a jogszabályok szerint csak az adott terület vadászatra jogosultjának írásbeli hozzájárulásával történhet. Ezen engedély hiányában a Büntető törvénykönyvbe ütköző lehet a cselekmény, azaz az engedély nélküli gyűjtés lopásnak minősül. Súlyosabb esetekben – a vadgazdálkodási törvény alapján – több százezer forintos vadvédelmi bírság is lehet a „jutalma” az illegális gyűjtőnek.
– A jogosultaknak, vagy az engedéllyel bíróknak is van azonban mire ügyelni, mert keresés közben semmiképpen sem szabad zavarni, meghajtani az állományt, mert a gímek sérülést szenvedhetnek. A bikák leverhetik az egyébként még elvetésre nem érett agancsot, ami koponyasérülést, az agancstőnek nevezett csontnyúlvány törését idézheti elő. A télen akár több tucat egyedből álló csapatokba verődő szarvasok megzavarásuk miatt nappal is aktívak lehetnek, ami fokozott balesetveszélyt is jelent, amennyiben a meghajtott csapat közúton is átvág – mondta Csirke László.
Ötezer forint is lehet kilogrammja
Az illegális agancsgyűjtés ellen közös fellépésre van szükség dr. Juhász Attila Simon szerint. A felsőtárkányi faluvezető tudomása szerint ebben együttműködés alakult már ki a legnagyobb erdőbirtokos, az Egererdő Zrt., a rendőrség és a vadászati jogosultak között. Eljárni persze nem egyszerű, hiszen azért, mert ilyentájt rendszeresen az erdőben bóklászik valaki, felelősségre nem vonható. Szükség van a tettenérésre. Ami pedig az elhullajtott agancs értékét illeti: kilogrammonként 2500 és 5000 forint között mozog, minőségtől függően az átvételi ár. Bútorokat, díszeket, késnyelet, csillárt és sok más hasonló dísztárgyat készítenek belőle, de van, aki egészben díszként helyezi ki a lakása falára.
