Takarékos az egri kórház, de a főigazgató szerint nem kell garasoskodni

– Nemrégiben rangos kitüntetésben részesült, ez is azt bizonyítja, hogy a megye kórházával együtt jó úton jár. Hogyan írta meg a siker receptjét?

– Problémamegoldó embernek tartom magam, ha valamit sikerül rendbe tenni, jöhet a következő lépés. Egy kórház ugyanúgy működik, mint egy vállalat, így itt is hármas egyensúlyt kell biztosítani. A dolgozóknak legyen komfortérzetük, a kórház gazdálkodása stabil legyen, az orvosoknak, illetve az egész gyógyító közösségnek biztosítsuk a feltételeket a folyamatos fejlődéshez.

– Nem volt mindig a nyugalom szigete az egri intézmény, konfliktusoktól terhes éveket tudhatnak maguk mögött a fehér köpenyesek...

– Ezért is érzem sikernek, hogy sikerült rendezni az égető kérdéseket, gondoljunk csak az elhíresült cafeteriaperre, mely több száz dolgozót érintett. Tavaly és idén is született több olyan döntés, mely a folyamatos bérfejlesztést szolgálja. Saját forrásból sikerült rendezni azok fizetését is, akik nem közvetlenül a betegellátásban vesznek részt, hanem például pénzügyi, műszaki területen dolgoznak, ők is megkapták az egészségügyi bértábla szerinti bért. Az ápolóknak pedig úgy adtuk meg az állam által garantált béremelést, hogy az egyéb járandóságukat nem csökkentettük, azaz nem gurultak el a forintjaik. Az idei feladatunk az, hogy az ápolói öltözőket átépítsük.

– A hazai egészségügy egyik legnagyobb kihívása, hogy a betegágy mellett tartsa a gyógyítókat. Milyen megoldást talált erre?

– Az orvosi és ápolási területen is igyekszünk itt marasztalni a fiatalabb nemzedéket. Nagy hangsúlyt fektetünk az ápolók gyakorlati képzésére, ez is azt szolgálja, hogy jól érezzék magukat. Az országban elsőként külön ösztöndíjat alapítottunk a szakorvosjelöltek számára. A saját forrásból létrehozott Ringelhann Béla-ösztöndíj azt szolgálja, hogy minél több rezidens dolgozzon nálunk. Az állami költségvetésből finanszírozott Markusovszky-ösztöndíj célja ugyancsak ez. A rendszer is hasonló; ahány hónapig kapják az ösztöndíjat a fiatal orvosok, legalább annyi ideig a magyar állami egészségügyben kell gyógyítaniuk. A kórházunkban félszáznál több rezidens dolgozik, és a számuk folyamatosan nő.

– Mi teszi vonzóvá az egri kórházat egy leendő szakorvos számára?

– Az ösztöndíj önmagában kevés, olyan befogadó közeget is kell teremtenünk, melyben jól érzik magukat, és garanciát látnak a szakmai fejlődésre. Rezidensfórumokat tartunk, és a tapasztalt, idősebb főorvosaink, szakorvosaink valóban mentorai a fiatal kollégáknak. A fiatalok a legkiválóbbaktól tudnak tanulni.

– A betegágy melletti munkából sok hárul az ápolókra is. Mennyire vonzó számukra ez a pálya?

– A béremelésen túl a leendő ápolók képzésével is sokat tehetünk azért, hogy a pályán tartsuk őket. Egy pályázat 180 millió forintos támogatásából úgynevezett skill labort rendezhetünk be. Ez olyan, mint egy mini kórterem, egy mini műtő, mini intenzív osztály, ahol élethű bábukon tanulhatják a legkülönbözőbb beavatkozásokat, például a vérvételt vagy azt, hogyan kell katétert bevezetni.

– A kórházak legtöbbje tetemes tartozást görget. Egerről mit tudhatunk?

– Nem kis fegyvertény, hogy 2017 márciusától a kórházunknak nincs adóssága. A pénzügyi stabilitás vonzóvá tesz minket a máshonnan érkező szakorvosok ­számára is, tárgyalunk olyan kollégákkal is, akik külföldről térnének haza. Jut pénz a műszerek javítására, újak beszerzésére is. A racionális gazdálkodást szolgálja például a költségek feszes követését is segítő egyedülálló, vonalkódos azonosító rendszerünk. Naprakészen nyilvántartunk mindent, a forgószéktől a kórtermi ágyig. Takarékoskodunk, ám nem visszük túlzásba. Azt szoktam mondani, megszámoljuk, élére állítjuk, de nem kocogtatjuk a fogunkhoz a garast.

– Hogyan profitálnak ebből a pénzügyi egyensúlyból a páciensek?

– A stabil gazdálkodás jóvoltából többet költhetünk a gyógyító munkára, a betegre. Állítom, hogy az intézményünk műszerezettsége bármelyik szakterületen európai színvonalú. A CT-berendezést például két éve cseréltük, s olyan vizsgálatra is képes, mellyel kiszűrhetjük a koronaér-szűkületet. Egy ilyen diagnózisért egyébként az egyetemi klinikákat kellene felkeresni. Az orvosaink lelkesen kezdték tanulni, milyen lehetőségeket rejtenek ezek az okos, modern berendezések.

– A betegek nem szeretnek hosszasan üldögélni az orvosi rendelő várójában. Ebben hogyan áll az egri intézmény?

– Ami a szakorvosi várólistákat tekinti, az országos átlagnál jobb helyzetben vagyunk. A szemészeten, a nőgyógyászaton, az urológián nincs várólista. A reumatológián és a kardiológián hosszabbak ugyan a várólisták, ám dolgozunk azon, hogy rövidüljenek. Szeretnénk megszolgálni a bizalmat. A betegeknek tudniuk kell, hogy ha baj van, jó helyre jönnek a kórházunkba.

– Amikor Bajáról megérkezett, s elfoglalta a főigazgatói széket, szabódva nyilatkozta, hogy nemigen ismeri az egri borokat. Sőt, inkább sörösnek vallotta magát. A jóféle egri nedűk meggyőzték azóta?

– Kevés alkoholt fogyasztok, már csak azért is, mert nincs sofőröm, és magam autózom mindenhova. Szeretek egyedül autózni, mert addig is tudok gondolkodni, ügyeket intézni. Rendeztem a minap otthon egy hétvégi baráti összejövetelt, és azt vettem észre, hogy a sör végig a hűtőben árválkodott, pedig Csíki sör volt; a remek egri borok viszont szépen fogytak...