A kenyér a nemzetünk egységét is jelképezheti

Az ünnepi kenyereket ugyanis a Kárpát-medencei, illetve helybeli magyar gazdák által termett búzából készítik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége, illetve partnereik idén is adománygyűjtést szerveztek a leginkább rászorulók javára. Az összegyűlt termésből idén is mindenkinek jut, aki részt vesz a rendezvényeken, hiszen az adománybúzából készült lisztből a HESI Kft. ünnepi kenyereket sütött. A stílszerűen nemzeti színű szalaggal átkötött kenyereket pedig minden településünkre eljuttatták.

Az augusztus 20-i nemzeti ünnepen az államalapítás, az államalapító Szent István szentté avatása mellett az új kenyeret is ünnepeljük. Ez utóbbi eredetével, noha ugyancsak a régi időkbe nyúlik vissza, azonban nincs mindenki tisztában. A hagyomány azt tartja, hogy az aratás végeztével Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Új búzából sütni egyébként is először augusztusban lehetett, nem véletlenül nevezik a hónapot az új kenyér havának is.

Országszerte aratóünnepeket tartottak ezen a napon. Búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek az aratók, hogy ünnepélyes menetben a gazda, a tiszttartó vagy a földesúr elé vigyék. Mulatság is volt természetesen. Ettek, ittak és táncoltak.

Az új kenyér ünnepének vallási háttere összetettebb: a termény betakarításához kapcsolódó vallásos ünnepségek a más-más kultúrájú népeknél eltértek egymástól ugyan, de valamennyi a hálaáldozat bemutatását jelentette. Az Ószövetségben a mózesi törvények közé tartozik, hogy az aratás ünnepe előtt, vagyis az Istennek bemutatott áldozat megtörténtéig az új búzából senki nem süthet kenyeret. Az új kenyér vallásos ünnepe is a népi aratóünnephez kapcsolódik, azonban a középkori Magyarországon július 15-én, az apostolok szétszéledése napján tartották azt.

Ami az új kenyér ünnepének történelmi, politikai hátterét illeti: Darányi István földművelésügyi miniszter 1899-ben foglalta rendeletbe az aratóünnep felújítását. Az akkoriban forrongó agrármozgalmakat szerette volna lecsendesíteni és helyreállítani az aratók és a földesurak közti jó viszonyt. Nem járt túl sok sikerrel kezdetben, ezért két évvel később újra kiadta a rendeletet. Ekkor már több város és falu eleget tett a felhívásnak, s 1922 körül már volt, ahol az aratóünnepet a magyar kenyér ünnepének nevezték. Az első nagyszabású, országos eseményként meghirdetett kenyérünnepet Szegeden tartották 1937-ben, de ekkor még június 29-én, Péter-Pál napján.

A második világháború után kapott új dátumot a magyar kenyér ünnepe. 1945-ben az országgyűlés meg akarta változtatni az augusztus 20-ai ünnepnap jelentését, ezért tette meg ezt a napot az egykori aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé.