Stagnál megyénkben a méhészek száma, egyre több a kihívás

Számos kihívás nehezíti az utóbbi években a méhészek munkáját, ezért egyre kevesebben választják ezt a szakmát. Ahhoz ugyanis, hogy valaki méheket tartson, még ha csak hobbi szinten is, legalább százezer forintos befektetés szükséges, ha pedig valaki ebből szeretne megélni, ez az összeg több millióra is nőhet. Ráadásul a klímaváltozás sem könnyíti meg a helyzetüket, és a az ipari növénytermesztéssel együtt járó vegyszeres kezelések is okoznak nehézséget. Mindezeket tekintve egyre kevesebben vannak, akik úgy döntenek, méhészkedésre adják a fejüket. Bár némi reménysugár mindig felcsillan, most éppen egy új támogatási forma bevezetésével próbál segíteni a kormány és az Unió a méhészeknek.

– A méhészkedés több okból is nehezen megtanulható szakma. Érteni kell a rovarokhoz és a növényvilághoz, kellenek vállalkozási és közgazdaságtani ismeretek is, és ráadásul mindezeket hatékonyan kell ötvözni a sikerhez – sorolta a Heolnak a méhészkedéshez elengedhetetlen alapokat Bíró Péter. Az OMME megyei szaktanácsadója, az Egri Méhész Műhely Egyesület elnöke hozzátette, egy méhészképzés néhány hónapig tart, ám ezalatt csak a legalapvetőbb ismereteket lehet elsajátítani, a hatékony gazdálkodáshoz ezenfelül még öt-tíz év gyakorlati méhészkedés is szükséges. Ráadásul ha valaki tapasztalt segítő nélkül, saját hibáiból tanulva szeretné elsajátítani a szakmát, ez az idő jóval hosszabb is lehet.

Milliós beruházás is lehet a méhészkedés

Bíró Péter az anyagiakról is szólt. Mint mondta, ha valaki csak hobbiból kezd el méhészkedni, az is legalább néhány százezer forintnyi befektetést igényel, egy kisebb, árutermelő méhészet pedig már milliós beruházás. A főállású méhészkedéshez pedig még ennél is jóval több kell.

– Az ágazatot ma jellemző viszonyok között a méhészkedésbe fektetett összeg megtérülése igencsak kérdéses. Részben ez is lehet az oka, hogy az utóbbi két évben Heves megyében is stagnál a méhészek száma. Ráadásul még ezenfelül is bőven érik kihívások a termelőket – mondta a szakember. Kifejtette, jelenleg az egyik legfontosabb kihívás a méhek egészségi állapotának fenntartása, ami sokszor megoldhatatlan feladat elé állítja a méhészeket.

– A méhek kártevőin és a betegségeiken túl a klímaváltozás hatásai és az ipari növénytermesztéssel együtt járó vegyszeres kezelések is komoly gondot okoznak. A mézelési szezon is lerövidült, ennek oka részben a klímaváltozás, részben pedig a napraforgó virágzási idejének a változása. Hiszen a nemesítők egyre rövidebb tenyész- és virágzási idejű fajtákkal igyekeznek megkönnyíteni a gazdálkodók dolgát, ezzel azonban a méhészekét nehezítik – részletezte Bíró Péter. Hozzáfűzte, mindemellett az is komoly problémát jelent, hogy a termelők kénytelenek a világpiacokon kialakult árakon értékesíteni termékeiket, ez pedig ellehetetleníti a gazdálkodást.

Örülnek a legújabb támogatásnak

A szakember megjegyezte, világpiaci árak miatti alulértékesítés jelensége a teljes európai mezőgazdaságot érinti, de a többi ágazatban jövedelempótló támogatásokkal segítik a gazdálkodókat, hogy a termelés fenntartható legyen. A méhészetben azonban eddig ilyen nem volt, ezért övezte nagy várakozás a nemrégiben megjelent méhegészségügyi támogatást, amit minden méhész igénybe vehet, és szabadon felhasználható. Bár ez jelenleg nem tudja pótolni a méhészek kieső bevételeit, mivel a támogatás mértéke méhcsaládonként mindössze ötszáz forint. De a termelők abban bíznak, hogy a jövőben változhat ez az összeg. Ezenkívül a termelőket a Magyar Méhészeti Nemzeti Program is segíti, ennek keretében a méhészet működtetéséhez szükséges anyagok, eszközök beszerzését segíti utólagos részbeni finanszírozással az Európai Unió és a Magyar Állam.