Mirkóczki Ádám: Értelmetlen az intermodális csomópont tervezete

– Több mint egy hónap eltelt a polgármesterré választása óta. Milyen benyomásokat szerzett eddig?

– Annyi minden szakadt rám, így igazából felocsúdni sem volt idő. Amit a legfontosabbnak tartok, s ami az utóbbi hetekben zajlott, az az átvilágítás. Olyan problémákkal szembesültünk, melyek az átadás-átvételkor nem kerültek terítékre. Emellett persze, ott vannak a futó projektek, ilyenek például a Modern Városok Program elemei.

– A kampányban meghirdetett programjának egyik elemét, a lakosság közgyűlésen való felszólalásának lehetőségét már megszavazták. Van azonban néhány olyan ígéret, amely azóta is közbeszéd tárgya, mint az egyórás ingyen parkolás vagy az elektronikus népszavazás. Hogy halad ezek bevezetése?

– Az egyórás ingyenes parkolás esetében van némi akadály. Egerben öt olyan parkolóóra van, amely képes erre a rendszerre átállni. Azt kell megvizsgálni, hogy megéri-e lecserélni az összes parkolóórát olyanra, ami ismeri ezt a rendszert vagy teljesen más szisztémát kell kitalálni. Azt szeretném, hogy a jövő év első negyedében ez elinduljon. Az elektronikus népszavazás előkészítésével megbíztunk egy céget, amely hamarosan bemutatja azt az anyagot, amely összegzi a világban működő hasonló rendszerek tapasztalatait. Ezt kiértékeljük, s adoptáljuk azt a megoldást, amely Egerben beválhat.

– A kampányban hangsúlyozta a laktanya önkormányzati tulajdonba vételének kérdését is. Hol tart a folyamat?

– A tulajdonjog az államé. Mielőtt bármit lépnénk, fontos felvenni a kapcsolatot a honvédséggel, hiszen olyan hírek is eljutottak hozzám, hogy egy önkéntes, tartalékos régiós központ kerülhetne ide. Ez is egy opció lehet. A tulajdonba vételt egy hosszú alkudozás előzi meg. Azt szeretném, ha ingyen átadnák, ahogy ez jó néhány város esetében megtörtént már.

– A korábbi városvezetés is tett már kísérletet, hogy a laktanyát önkormányzati tulajdonba vegye, de nem járt sikerrel…

– Egy 2011–12-es anyag szerint a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésen meghirdette a laktanyát. A kikiáltási ár körülbelül 80 millió forint volt. Akkor nem történt lépés, most arra tennénk kísérletet, hogy ha nem is ingyen, de jutányos áron át tudjuk venni a komplexumot.

– Újszerű gondolatként vetődött fel egy minden korosztálynak szóló gasztronegyed kialakítása. Ezt hol és hogyan képzelik el? Hiszen régóta ütközik a két alapvető érdek Egerben: a városban csendet, nyugalmat akaróké és egy kiemelt turisztikai célponthoz képest méltatlanul kihalt belvárosra panaszkodóké, a szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget hiányolóké.

– Ez egy nagy harc lesz. De nem futnék előre, egyelőre egy eldöntendő kérdés van: Eger turistaváros-e. Szerintem az. Nos, ha az, akkor tartalmilag is meg kell felelnie azoknak a kritériumoknak, amelyek egy turistavárosra jellemzőek. Ezek egy részének nem felel meg Eger. Hajlandó leszek ebben a témában is vállalni a konfliktusokat, mert igenis tudomásul kell venni, hogy városunknak rendelkeznie kell olyan kiszolgáló negyeddel, amely kellő vonzerőt jelent a turisták számára. A közgyűlésnek jövőre meg kell alkotni egy decibelrendeletet, s egy nyitvatartásit is. Természetesen törekszünk a lehető legkisebb érdeksérelemre, ezt szolgálhatják a szóban forgó rendeletek. A turistacsalogató elemek közé sorolható a fürdő is. Meglátásom szerint az éjszakai fürdőzés kivitelezhető, ráadásul jól elkerített részen, így senkit nem zavarhat. Itt szóba jöhet a fesztiválok kérdése is, de ez már egy nehezebb téma. A szó klasszikus értelmében vett fesztivál nincs a városban. Egyelőre nem látom az alkalmas helyszínt egy több napos program megrendezéséhez. A FesztEgert vagy ahhoz hasonló koncertsorozatot akár be lehetne vinni az eddig kihasználatlan Márai központba. Át kell tekinteni a meglévő programokat, van-e olyan, amely megújulásra, esetleg további dotálásra szorul.

– Az Evat Zrt. igazgatóságának teljes cseréje is nagy visszhangot keltett. Ezekre a személycserékre miért került sor? Mit vár az új vezetéstől? Mit kell tudnunk Koltay Zsoltról, az Evat új elnökéről?

– Korábban egyfajta holdingot hoztak létre az Evat Zrt.-ből, ez addig nem gond, míg jól működik. Amit például bajnak tartok – s ez az egyik oka az általam felvetett bizalomvesztésnek –, hogy a bekért szerződéseket nem adták át időben. A közgyűlés előtti napon kaptunk nagyjából nyolcezer szerződést, ezek között rengeteg a botrányos megállapodás. A személyes találkozás során a bizalmatlanság tovább erősödött. Meszéna Balázs korábbi elnök nem adott konkrét válaszokat a kérdéseimre. Az Evat Zrt. akkori elnöki beszámolójában szerepelt a profit, melyhez hozzátartozik, hogy az önkormányzat ehhez jelentősen hozzájárult. Azt várom az új vezetéstől, hogy olyan profitorientált működést produkáljanak, amely a város javát szolgálja. Ezért van az igazgatóságban banki és műszaki szakember, jogász, s könyvvizsgáló is. Koltay Zsolt egy Pest megyei pénzügyi szakember, aki komoly tapasztalatokkal rendelkezik a vállalati szférában. Kiterjedt kapcsolati hálót tudhat maga mögött.

– Bár hangsúlyozta, hogy a most felállt önkormányzati struktúra még nem végleges, azért már látszik radikális beavatkozás is, gondolok itt a három, az EVE soraiból kinevezett biztosra. Első, de többedik ránézésre is furcsának tűnik e lépés. Mi szükség van erre az intézményre? Miért van szépasszonyvölgyi biztos – aki amúgy az adott körzet képviselője is –, s miért nincs mondjuk belvárosi? Miért kell biztosi szinten felügyelni a gazdasági ügyeket, illetve mi lesz a dolga a klímastratégiáért felelős biztosnak? Mindezt úgy, hogy három EVÉ-s alpolgármestere is van a városnak.

– Mindhárom alpolgármesternek megvan a maga területe, önmagában viszont egyik sem felel meg a biztosi feladatkörnek. A klímastratégia azért fontos, mert Egernek van egy ilyen terve, de ebből még nem valósult meg semmi. Ez a terület elhanyagolt. Nagy kérdés a megújuló energia felhasználása, s például az is, hogy a panelrengeteg tetejével tudunk-e valamit kezdeni, és sorolhatnám. Komlósi Csaba e terület felelőse, őt kértem arra, dolgozzon ezeken a kérdéseken. Fontos megemlíteni, hogy a következő uniós ciklusban nagy hangsúlyt kap e téma. Erre nekünk is fel kell készülni. Ez azt jelenti, hogy ha megjelennek a közvetlenül lehívható uniós pályázatok, akkor a biztos már felkészülten várja a lehetőségeket. Földvári Győző a gazdasági ügyekért, az önkormányzati cégek közti kapcsolatokért felel. A hivatal és a cégek közötti kommunikáció ugyanis teljesen hiányzott az elmúlt időszakban. Császár Zoltán érdemeit, amit a Szépasszony-völgyért tett a korábbi esztendőkben, elvitatni nem lehet. Az, hogy ő lett a terület biztosa, tulajdonképpen a saját maga kérése is volt. A völgyben vannak építkezési problémák, ezeket kezelnünk kell. Elképzelhető, hogy szükség lenne például a belvárosnak vagy éppen a Felsővárosnak is egy biztosra, ezzel kapcsolatban azt kell mondanom, hogy még nem vetettük el a részönkormányzat intézményét sem.

– Tervez-e további átalakításokat, személycseréket a hivatalban, illetve az önkormányzati cégeknél?

– Erről akkor tudok nyilatkozni, ha az érintettekkel személyesen is beszéltem, és a későbbi, megfelelő adatszolgáltatáson is múlik a döntés. A bizottsági struktúra tekintetében viszont hamarosan döntés születik, két új bizottsági javaslatom van. Bízom benne, hogy a decemberi közgyűlésen elfogadhatjuk ezt.

– Az első Egerinfón hiányzó pénzekről beszélt, s megemlítette, ha nem érkezik a kormánytól támogatás, néhány tervtől el kell búcsúzni. Ez jelentheti azt, hogy nem épül meg az elkerülő út, esetleg az intermodális csomópont? Hogyan tervezi a kormányzattal való együttműködést?

– Elsősorban a Modern Városok Program keretében futó projektekről van szó, ott lelhető fel több milliárd forintos hiány. Természetesen minden politikai szereplővel lekötöttem a tárgyalásokat. Ha bejön a legrosszabb forgatókönyv, és nem kapunk egy forinttal többet sem, de megmarad a mozgásterünk, hogy átcsoportosítsunk bizonyos összeget egyik programból a másikba, akkor erről az addig felálló elektronikus népszavazáson dönthetnek az egriek. Az elkerülő útra egyelőre csak politikai ígéretről tudok, de rajtam nem múlik a megépülése. Az intermodális csomópont tervezete ebben a formában a legfrissebb ismereteim szerint értelmetlen. Az eredeti terv szerint a Barkóczy úti központi buszpályaudvar megszűnik, s a város két szélén épül egy-egy új. Most erről már szó sincs, ott tartunk, hogy marad a Barkóczy úti, s létrejönne egy a vasútállomásnál. Egyelőre az, aki eddig e tervet támogatta, az is visszakozott. Jelenleg várom a szakmai javaslatokat. Azt leszögezném, nincs szándékunk leállítani semmilyen projektet.

– Az eltelt időszakot alapul véve, mennyire látja hosszabb távon, akár a 2022-es országgyűlési választásokra is előretekintve életképesnek az Egységben a Városért Egyesületet, mint ernyőszervezetet? Van ugyanis olyan vélekedés, miszerint az ilyen típusú összefogások voltaképp a pártokon alapuló parlamenti rendszer kikezdését célozzák. Hozzátéve: az EVÉ-t alkotó pártok külön-külön kevésbé voltak sikeresek, sőt, van olyan is, amelyik szinte jelen sincs a városban.

– Az egyesület helyi szinten sikeres, jelét sem látom annak, hogy a jövőben bármilyen probléma alakulhat ki. Az összefogás minden szereplője elfogadta a programunkat, s a személyemet is. Az egri programnak semmilyen ideológiai színezete nincs. Sikernek tartom, hogy fölszámoltuk a pártpolitikát. Egerben már csak a Fidesz képviseli ezt. Országosan nem ilyen egyszerű a helyzet. Az, amit egy településen meg lehet tenni, szélesebb körben nem biztos, illetve sokkal nehezebb. Reális forgatókönyvként azt tudom elképzelni, hogy a pártok felosztják a választókerületeket, s nem indítanak egymás ellen jelöltet. Ez lehet az összefogás csúcsa.