Az eladók és a vevők szerint is praktikus a zászló a sertéshúson

Január 15-től nemzeti zászlóval is kötelező feltüntetni a nagyobb boltok húspultjaiban kapható nem előrecsomagolt, friss sertéshúsok származási helyét – közölte Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke az MTI-vel. A rendelet szerint a kétszáz négyzetméternél nagyobb üzletekben a származási hely beazonosítását zászlókkal kell segíteni. Az ennél kisebb üzletekben a hús eredetét csak betűvel kell jelölni, a rendelkezés a betűk méretéről is szól.

Az egyik egri Coop üzletvezetője – aki neve mellőzését kérte – a Hírlapnak úgy nyilatkozott, szerinte nagyon hasznos ez a jogszabály, hiszen a vásárló még a hús választása előtt megtudja annak származási helyét. Mint mondta, náluk a vevők a magyar húst veszik, ugyanis eddig nem forgalmaztak külföldit. Megjegyezte, már szerdán keresték az emberek a zászlókat, de náluk egyelőre csak a származási országot írják ki, zászlójuk még nincs. Egy hónap türelmi időt kaptak arra, hogy beszerezzék azokat. Úgy véli, az új rendszer nem jelent majd pluszmunkát a húspultban dolgozóknak.

Az egri Petra szerint jó ötlet, hogy ilyen módon is jelzik a fogyasztóknak, melyik a magyar termék.

– Nagyon szeretjük a sertéshúst, szinte minden hétvégén kerül az asztalra, sülve, főve vagy rántva, esetleg pörkölt formájában – fejtette ki. – Sokan bizonyára meg sem nézik a címkét és a származási helyet, ha vásárolnak, így ez a jelzés, ami igen szembetűnő, jól elkülöníti a magyar terméket a külfölditől. Azt gondolom, hogy a későbbiekben ezt ki lehetne terjeszteni a szárnyasokra is.

Éder Tamás arról is szólt, hogy a születés, a tartás és a vágás helye dönti el azt, hogy milyen zászlót kell kitűzni. Abban az esetben, ha ez a három megegyezik, akkor származási helyként ezt az országot kell megjelölni. Ha azonban más országban vágták le, mint ahol tartották, akkor az állattartás és a vágás helyét két külön zászlóval kell jelölni.

A cél, hogy a fogyasztók minél pontosabb tájékoztatást kapjanak a sertéshúsokról. Az előrecsomagolt termék vételekor a vevő ezen információknak már régóta a birtokába jut, ám a tőkehúspultnál felmerülhet benne, hogy biztosan friss, hazai előállítású portékát készül-e megvásárolni. Emellett egyre jobban erősödik a fogyasztói tudatosság, többen odafigyelnek az adott termék ökológiai lábnyomára, amely a belföldi termelés esetén kisebb, hiszen az importnál a szállítás okozta környezetterheléssel is számolni kell.

A rendelet csak sertéshúsra vonatkozik, ám pozitív tapasztalatok esetén a jogszabályalkotó elgondolkodhat majd a kiterjesztésén más árucikkekre.