Mátravidéki Erőmű: a közös gondolkodás segítene Lőrinciben

Néhány évtizede a település északi, selypi részén és a déli, mátravidéki erőműi fertályán az üzemek által fenntartott lakótelepeken éltek az emberek. Ha valami gondjuk akadt – ilyen lehetett akár egy villanykörte kiégése is –, a gyárak szakemberei orvosolták azokat. Érvényes volt ez a lakások teljes karbantartására éppúgy, mint a környezet gondozására. Mindezekért csupán jelképes összeget kellett fizetniük.

Szokni kell a magántulajdont

A rendszerváltozás időszakában az ingatlanokat privatizálták, s hozzá kellett szokni a magánosítás következtében kialakult életformához. Ez Selypen viszonylag rövid időbe telt, ám a Mátravidéki Erőműnél sokak szerint még napjainkra sem sikerült mindenkivel elfogadtatni. Többen az önkormányzat vezetésétől várják a megoldást azokra a problémákra is, amelyeket Víg Zoltán polgármester és több városi képviselő szerint némi szemléletváltással maguk is kezelhetnének.

Zöldhulladék a bajok eredője

A közmeghallgatásokon is téma az avar elszállítása. Az erőműi, ligetes környezetben – ahol csaknem nyolcszázan élnek – rengeteg a cserje, a fa, a bokor. Míg a többi településrészen a zöldhulladékot a lakók zsákokba rakják, amit a közszolgáltató többletköltség nélkül elszállít, addig az erőműnél a faleveleket hatalmas kupacokba halmozzák, s a városnak kell gondoskodnia vállalkozóról, aki elviszi. Az árajánlatok némelyike majdnem elérte az egymillió forintot. A fűnyírás alkalmanként kétmillióba kerül. Az erőműnél heti kétszer szállítják el a kommunális hulladékot, ugyanannyi pénzért, mint máshonnan egyszer.

Sokba kerül a lakótelep

A polgármester kérdésünkre közölte: az erőműi zöldterület fenntartása legkevesebb harmincmillió forintba kerül évente. Megoldást jelenthetne, ha a társasházak közös képviselőivel kompromisszumos megoldást találnának, de erről egyelőre nem sikerült megegyezni, noha jó lenne, mert a közparkokat nemcsak használni kell – pihenők, játszóterek, nyársalók kialakításával –, hanem részt is vállalni a gondozásukból.

Mindezeken túl egyéb kiadásokkal is számolni kell. Legutóbb kitisztították az esővízcsatornát, s kiderült: a régi eternitcsöveket több helyen átszúrta a gyökérzet. A teljes felújítás elérheti a százmillió forintot is, amit a város önerőből nem képes finanszírozni.

Nem a város mostohagyereke

A problémák ellenére az önkormányzat igyekszik kellő figyelmet fordítani az erőműi városrészre. Víg Zoltán elmondta: elkezdődött az ottani főtér felújítása, ami több száz milliós pályázati forrásból valósul meg. Emellett csak e városrészben működik fogászat és idősek otthona, s tervezik a garázsokhoz vezető út felújítását is. Az elképzelésekben további parkolóépítés is szerepel. A lakók kérésére újranyitották a postát is, ahol az alkalmazott fizetését az önkormányzat állja; igaz, olyan csekély a forgalom, hogy ennek további működtetésén el kell gondolkodni.

Az adóbevételekre ne hivatkozzanak

A mátravidéki erőműiek sokszor azzal indokolják a szerintük nekik kijáró kiemelt figyelmet, hogy a Magyar Villamos Művek (MVM) által befizetett helyi adó bőven fedezné igényeiket. Úgy látják: az állami cég által lerótt kötelezettséget mégsem közvetlen lakóhelyükre fordítja az önkormányzat vezetése, hanem a más településrészekre jutó költségeket is ebből finanszírozzák. Víg Zoltán polgármester szerint azonban ez koránt sincs így. Elmondta: a három városrész – a Mátravidéki Erőmű, Lőrinci és Selyp – nagyjából egyforma mértékben járul hozzá az említett bevételi forráshoz. Hozzátette, hogy volt időszak, amikor máshonnan érkezett be több pénz – pár éve még Selypen működtek a legnagyobb adófizető cégek –, ám az ottaniak sosem ágáltak az ellen, hogy az ott beszedett összegből máshol is fejlesztenek.