Az első hónapok, amikor még Eger is bízott benne, hogy a magyar ügy nem veszett el Trianonban

EGRI UJSÁG. POLITIKAI NAPILAP. 1919. JANUÁR 15.

A békekonferencia és Magyarország.

Vasárnap megkezdődött Párisban az előzetes békekonferencia.

Az eddigi jelentések egybehangzó tartalmából megállapitható, hogy a békekonferencián a legyőzött központi hatalmak éppen nem fognak az antant hatalmakkal egyenlő rangu tárgyaló felekként megjelenni, hanem feladatuk csak az lesz, hogy tudomásul vegyék a konferencia rájuk vonatkozó határozatait, azt elfogadják vagy sem. De kérdjük, mit tehetnek egyebet, mint hogy elfogadják? Egyébről szó sem lehet. Mert a központi hatalmak ma már kedvezőbb helyzetet nem kényszerithetnek ki a magok számára.

(…) Meg kell állapitanunk mindenekelőtt, hogy amióta a történelem annaleseit irják, ehhez hasonló szerep nem jutott még a legyőzött félnek. Az antant jelentésekből azt is megállapithatjuk, hogy a szövetségesek nem szándékoznak Magyarország létét, jövő fejlődésének kilátásait megtagadni. Arról ma még fogalmunk sem lehet, minő határok között számithat az ország további fennállására, hogyan fogják egy élet és fejlődőképes állami existencia követelményeit az ország területének egyes részeire aspiráló nemzetek igéneivel kiegyeztetni.

(…) De megegyezik-e a nekünk szánt szerep az annyit hangoztatott igazságosság, engesztelődés, minden nemzet számára egyenlő mértékkel mérés szellemének? Magában foglalja-e a garanciát, hogy a békekonferencia igazságos döntéseit s ennél fogva a jövő állandó békéjét mindenekelőtt e döntések létrejöttének módja biztositsa? Nem nemzeti lekicsinylésünk, degradálásunk a magát védeni nem tudó vádlott szerepére, hanem ez az ok, aminél fogva a nekünk szánt szerepet nem tudjuk megnyugvással elfogadni.

JANUÁR 25.

Mit veszit Magyarország?

Egyik fővárosi hetilap legutóbbi számában szenzációs közlemény van Magyarország jövendő sorsáról és pedig hiteles adatok alapján, amelyek a Budapesten járt amerikai bizottság közvetlen környezetéből származnak.

Az ujságiró ugyanis látta az amerikai bizottságnál meglévő térképeket, ahol Magyarország térképén meg voltak jelölve azok a helyek, amelyeket át kell engednünk a békekonferencia leendő határozatából, ha ezeket a terveket Párisban véglegesitik.

E térkép szerint tehát Magyarország leendő határai Csehországgal szemben: Nyugaton a Morava folyó lesz a határ, Pozsony feltétlenül magyar város marad. Északon a határ bizonytalan: Trencsénytől Árva megyéig bezárólag (mintegy 4 megyére) terjedő területet elveszitjük, a többi jelenleg Csehország által megszállott területeket azonban ki kell üriteniök.

Romániával szemben: e térkép azt mutatja, hogy Erdélyből mintegy 4 megyét kapnak, továbbá Krassó-Szörény megyét. Mindazon megyék, ahol az oláhok tulsulyban vannak, külön autonómiát kapnak Magyarország keretein belül.

A szerbek a térkép szerint a legjobban járnak, mert az antant valójában egyedül ezekkel szemben érzi magát lekötelezve, s csak az ő igényeiket teljesiti föltétlenül, a maguk egészében. Ehhez mérten a szerbek ugyan nem kapják meg Pécset, ezzel szemben azonban a szerb-magyar határ Bajánál fog kezdődni egyenes vonalban egészen Krassó-Szörény megyéig, de ugy, hogy Szabadka, Szeged, sőt Temesvár is magyar imperium alatt marad, ellenben a szerbeké lesz Nagybecskerek, Nagykikinda és Törökbecse.

Sajnos, ezek szerint elvesztettük egyelőre a Bácskát és a Bánságot, s ezek után az a kérdés merül fel, hogy mennyi időre.

FEBRUÁR 24.

Párisban tárgyalják a román és szerb követeléseket.

Párisból sürgönyzik: a tizes bizottság elhatározta, hogy újból megvizsgálja azokat a szempontokat, amelyek alapján megállapitani lehet Romániának Erdély felé eső határait.

Ugyancsak ma kezdte meg a tizes bizottság Jugoszlávia, Magyarország és Németausztria határainak megállapitására vonatkozó tárgyalásokat is. A mai ülésen Szerbia megbizottja előterjesztette követeléseit, a melyek szerint Szerbia Torontál, Temes és Krassó-Szörény vármegyéket, Baranya vármegyének Horvátországgal határos részét és a Muraközt igényli. Döntés nem született.

MÁRCIUS 12.

Magyarország ügye még nincs elveszve.

Genfbe érkezett párisi jelentések egybehangzóan azt mondják, hogy Magyarország ügye még egyáltalán nincs elveszve s a békekonferencián képviselt nagyhatalmak semmi esetre sem hajlandók sem a csehek, sem a románok és jugoszlávok összes területi követeléseit teljesiteni. Ez már kijegesedett álláspont.

Kezdőképünk illusztráció Fotó: Shutterstock