Trianoni sorscsapás: így emlékezett Heves megye (fotók)

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Egerben a hazánkat megcsonkító trianoni békediktátum századik évfordulóján, közösen helyezték el virágaikat az elszakított országrészeket megjelenítő kopjafánál csütörtök délután a Liszt Ferenc téren. Elsőként a Heves megyei önkormányzat képviseletében dr. Juhász Attila Simon, de koszorúzott többek között Martonné Adler Ildikó, a Fidesz Egri Szervezetének elnöke, Oroján Sándor frakcióvezető, Misz József, az Egri Végvár Polgári Körök Egyesületének elnöke és Habis László volt polgármester, az egri Lokálpatrióták képviseletében.

További megemlékezések Heves megyében

– A tények ellenére a trianoni döntés előzményei és következményei a mai történészeket is megosztja. Abban azonban mindenkinek egyet kell értenie, hogy ez egy igazságtalan és túlzó diktátum volt – fogalmazott ünnepi beszédében Faragó László, Gyöngyös korábbi polgármestere a mátraaljai városban. Mint mondta: a tragikus döntésen nem lehet túllépni, hiszen a veszteségek elszenvedői elsősorban az elszakított területek magyarjai voltak, és azok ma is.

A Gyöngyös önkormányzata által szervezett városi megemlékezésen részt vett Hiesz György polgármester, közreműködött többek között az Albunovics házaspár néptáncos műsorral, Gubacsi Franciska pedig verssel emelte a rendezvény fényét. Az esemény a hagyományos koszorúzással zárult, majd este hat órától szentmisével is tisztelegtek a százéves évforduló előtt a Szent Bertalan-templomban.

– Van-e a magyarnak fájóbb sebe annál, mint amit 1920. június 4-én vágtak a nemzet testén az antanthatalmak? Van-e még mélyebben a nemzettestünk eleven húsába vágó pusztító esemény, amely olyan traumát okozott volna, mint a trianoni diktátum? A sebek, még ha beforrnak is, örök nyomot hagynak – tolmácsolta gondolatait Hatvan polgármestere, Horváth Richárd, a Trianon téren lévő emlékműnél. Beszédét azzal zárta, hogy a következő legalább száz esztendő legyen az igazságosság időszaka. Köles Éva népi ének művésztanár műsorát követően megkondultak a város templomainak harangjai.

Lőrinciben a Kegyeleti park felújítása miatt nem az ottani Trianon-emlékműnél, hanem az első világháborús szobornál gyűltek össze a megemlékezők, akik meghallgatták Víg Zoltán polgármester beszédét. Itt is harangzúgás zárta az eseményt.

Novajon Demkó Gábor polgármester ünnepi beszédében arról szólt, hogy a meggyengült nemzettudat miatt a szomszédos népek felülkerekedtek rajtunk, majd megemlékezett az elcsatolt országrészekről. Juhász Attila Simon, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke az elszakított nemzettestvérekről beszélt, illetve arról, hogy tíz éve véget ért a kilencvenéves magyar magány, hiszen 2010-ben, az állampolgársági törvény miatt közjogi értelemben egyesült a magyarság. Ezek után felavatták a trianoni emlékművet, melyet Ficzek László plébános áldott meg.