Földtani alapszelvények beszélnek a Föld múltjáról a Bükk térségében

Nemrég tizeneggyel bővült a védelem alatt álló földtani alapszelvények köre az országban – a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tájain –, és egyes részek lehatárolását is kiigazították.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén hatvannál is több földtani alapszelvény található, de csak nagyjából egyharmaduk esik védett természeti helyen kívül. Ezek közül a legfontosabbak 2015-ben védelem alá kerültek. A munka tovább folyik a védelemre érdemes többi földtani alapszelvény érdekében, tudtuk meg Hollós Sándortól, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetőjétől.

Tájékoztatása szerint Magyarország gazdag földtani képződményei, sokféle kőzete közötti eligazodást, viszonyítási alapot jelentenek bizonyos, tudományosan jól feldolgozott és kutatott kőzetfeltárások. Ezek lehetnek kisebb kőfejtők, nagyobb kőbányák, útrézsűk vagy természetes sziklakibúvások is. E földtani alapszelvényeket tudományos megfontolás és más szempontok – jó feltártság, megközelíthetőség – alapján a Magyar Tudományos Akadémia Rétegtani Bizottsága jelölte ki az 1970-es évektől. A felszíni alapszelvények fő funkciója, hogy etalonként – rétegtani egységek, földtani objektumok szerint – hivatkozási, viszonyítási alapot adjanak a szakembereknek az azonos fogalmak, jelenségek megegyező értelmezéséhez.

Az 1970-es években indult el a védetté nyilvánításuk, néhány, nemzetközi szempontból is fontos helyszínt megyei védelem alá helyeztek. Ilyen volt a nagyvisnyói Mihalovics kőfejtő, melynek kőzetfala globális jelentőségű permi (óidei) rétegsort tárt fel. A rendszerváltozás után a végrehajtott jogszabályi dereguláció során a megyei védettségű területek megszűntek és helyi, települési védelem alá kerültek.

A 2000-es évek elején a magyar földtani szakma és az állami természetvédelem részéről ismét felmerült az igény az alapszelvények védetté nyilvánításának folytatására. Ezeket az ország legjobb geológusainak bevonásával újra számba vették, s a nemzetipark-igazgatóságokon elkezdődött a legfontosabb objektumok jogszabályoknak megfelelő védetté nyilvánítási előkészítése. A több száz alapszelvény közül szakmai szempontok szerint kiválasztottak esetében elkészültek a kezelési tervek, majd megjelent az első jogszabály 2015-ben, amelyben huszonöt földtani alapszelvény kapott területi védelmet természetiemlék-kategóriában.

Emellett tizennyolc országos jelentőségű védett természeti területen elhelyezkedő földtani alapszelvény kijelölt területére hirdettek ki speciális kezelési tervet. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén hét alapszelvény lett természeti emlék, s két objektum tartozik a második kategóriába.

Hollós Sándor szerint az alapszelvényekben tanulmányozható kőzetek, földtani jelenségek, ősmaradványok a laikus közönség érdeklődésére is számot tarthatnak.

A nagyvisnyói „Bálvány észak” szelvényben tanulmányozható a Föld legnagyobb kihalási eseményének tengeri rétegsora. A csaknem 252 millió éve történt katasztrófa során a szárazföldi fajok hetven és a tengeri élővilág kilencvenöt százaléka kipusztult. A szelvény talán kevésbé látványos, de a világ minden tájáról – Amerikától Kínáig – érkeznek kutatók a feltáráshoz. A látogató számára is lenyűgöző látványt jelenthetnek a Nógrád megyei béri hajlított andezitoszlopok, a nagyvisnyói Mihalovics kőfejtő 250 millió éves, ősmaradványokban gazdag fekete mészkőrétegei.

Tizenhét helyszín hozzáférhető

A földtani természeti értékek megőrzéséért, ismertségük emeléséért, bemutatásuk érdekében számos terepi bemutatóhelyet, tanösvényt létesített az igazgatóság, emelte ki Hollós Sándor. Legutóbb egy európai uniós Széchenyi 2020-as pályázat segítségével tizennégy földtani alapszelvény, két értékes földtani feltárás, s egy bükki érckutató táró állapotának a rehabilitációját végezték el. A 180 millió forintos program érintette Szilvásváradot (Rákmara, Gerennavár, Róna-bükk), Nekézsenyt (Strázsa-hegy), Noszvajt (Síkfőkút), Felsőtárkányt (Hereg-rét, Lök-völgy), Répáshutát (Bánya-hegy), Cserépfalut (Hór-völgyi útbevágás, bánya), Miskolcot (Savós-völgy, Vadász-völgy, lillafüredi Y-táró), Mónosbélt (darázskőbánya), Nagyvisnyót (Mihalovics kőfejtő, Bálvány-észak), Dédestapolcsányt (Nagy-hegy).