védekezés

2020.07.02. 17:34

Jégelhárítás az Egri Borvidéken Verpeléttől Szomolyáig

A jégeső hatalmas pusztítást tud végezni a szőlő és gyümölcstermesztő területeken, amelyek akár milliárdos nagyságrendű károkkal is járhatnak.

Heol

Elindult a szüret az Egri Borvidéken.

Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa (EBHT), a borvidék hegyközségei és a szőlősgazdák 6 éve összefogtak, majd önállóan döntöttek arról, hogy megvédik szőlőiket a jégtől. Hatékony talajgenerátoros jégelhárító rendszert állítottak fel a borvidék területén Verpeléttől Szomolyáig, melynek feladata a jégesőfelhőkben képződő jégkristályok méretének

csökkentése, esetenként megszüntetése.

Az EBHT úgy tájékoztatta portálunkat: az Egri Borvidék hegyközségei jelenleg 22 ilyen berendezést működtetnek, amelyből 5 Egerben, és 17 a környező településeken található, melynek működési költségeit a szőlőtermelők fedezik. A csapadék ilyen formája akkor alakul ki, ha a zivatarban meglévő feláramlások, a légkör szélsőségesen hideg rétegeibe esőcseppeket szállítanak, ott azok szilárd állapotúvá fagynak, majd a létrejött jégszemek a zivatar leáramlásába kerülve a földre hullnak.

A rendszer használatakor a szárazon hulló jég előfordulása nagyon csekély. A jégképződés magaslatába feljuttatott ezüst-jodid hatóanyag megbontja a jégkristályok szerkezetét, így azok víz formájában hullnak a felszínre, egyes esetekben kisebb jégkristályokkal együtt, ami földet érésig elolvad. A talajgenerátorok hatósugara 3-5 kilométer, a domborzati viszonyoktól függően.

A generátort a megadott 1.5 bar nyomásértéken kell üzemeltetni. Meteorológiai információ alapján viharok előtt 3-5 órával kell elkezdeni az acetonos ezüst-jodid porlasztását. A készülék megfelelő (1.5 bar) nyomásértéken üzemeltetve 1 óra alatt 1-1,5 liter hatóanyagot éget el, és juttat ki a levegőbe. Hazánkban a jégeső elleni küzdelem már régóta tart. 1975-1976-ban Baranya megyében mintegy 150 hektáros területet rakétákkal védtek a jégtől vészjelzés esetén. Ez a módszer azonban kevésbé volt hatékony. Magyarországon 1991-ben kezdték el használni az ezüst-jodidos talajgenerátorokat. Ez a védekezési mód már eredményesnek bizonyult. Az Egri Borvidék 2014-ben építette ki a rendszert, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pedig 2018-ban 10x10 kilométeres elméleti rácsháló metszéspontjainál, 986 darab készüléket helyezett ki az országban.

A szakemberek szerint, minél nagyobb területen zajlik a védekezés, és minél hamarabb be tud avatkozni az ezüst-jodid a felhők mikrofizikájába, annál hatékonyabb az eredmény. Ritkább esetben, az ereje teljében lévő nagyon gyorsan érkező zivataroknál, a hatékonyság csökkenhet. Farkas László az EBHT elnöke elmondta, hogy a szőlőtermelők példátlan összefogásának köszönhetően a rendszer már 6 éve eredményesen működik az Egri Borvidéken Felmerült az a kérdés a gazdák részéről, hogy okozhat-e aszályt ez a jégelhárítási módszer?

Szakemberek szerint, a talajgenerátorok csak a jégkristályok méretét csökkentik, a csapadék mennyiségét semmiképpen. Farkas László hozzátette még, hogy az idei évben már elvirágzott a szőlő, és borsszem nagyságúak a bogyók. Az országszerte viharos időjárás ellenére is, az Egri Borvidéken csak kisebb jégkárok voltak, és jó közepes mennyiségű termés várható.

Ajánlóképünk illusztráció. Fotó: Lénárt Márton

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában