Szitai élet-halál között fekszik: tán még ma is emlegetik a véres poroszlói késelést

EGER. POLITIKAI S VEGYES TARTALMU HETILAP.

1868. NOVEMBER 26.

Levelezés.

Kápolna nem közönséges hely. Itt a vénasszony is látott csatát, s a gyermek huszonöt fontossal játszik. Egy-egy csonka hársfa előtt, vagy a régi kereszt tövében, vagy amugy is, ha ráér, sokat tud beszélni Antal gazda a nagy időkről, ha kell, muszkát is mutat, mert husz év előtt nem egyet ásott el kertjében. Szerkesztő úr engedelméből egy pár szót!

Kedves völgy terül el előttem, mely átszelve a rendetlen Tarna által, északnak a Mátra alá siet, délre az alföldbe olvad. (…) S ha költő volnék, hozzátenném, hogy Kápolnán a felföld az alfölddel csókolózik.

Kápolna élénk falu; S alakban kigyózik rajta keresztül a pest-kassa-egri országut, mely folytonosan mozgásban van. Reggeli s esti órákban fantasztikus omnibuszok nagy robajjal érkeznek meg. Az országut mellett telegraf szalad, a sodronyon itt-ott bunda, kötény, szoknya, szűr, madzag, kötél, rongydarabok függenek; ez keleti szokás. A falu nyugati oldalán gőzmalmunk is van, 12 öl magas vaskéménye, mintha csak fölkiáltó jele volna a jeles Kápolnának, messzire figyelmessé teszi a vándort, hogy nem holmi hányt-vetett helység fekszik előtte.

(…) Kápolnán 1785-ig összeirás szerint a lakosok száma 984 volt, most 1785, tehát 83 év alatt 801-gyel szaporodott. Nagy részben dohánytermeléssel foglalkoznak, hires fuvarosok s kortesek, ez utóbbiban az asszonyok is szerepelnek.

Országut és fuvarozás rendesen qualifikálják a pórembert, a paraszt elnevezés ellen protestál, „az a paraszt, ugymond, a ki napszámra jár, én földmüves vagyok!”

(…) Van Kápolnának pompás temploma, melyet a mult század végén gróf Eszterházy Károly egri püspök épittetett, méreteiben 7 öl magas, 8 öl széles és 20 öl hosszu, valóban patent épület.

Falun, pórnép között érzi s látja csak igazán az ember, mennyire igaz Eckartshausen azon szép mondása: Welcz ein elender Ding wäre der Mensch (Bauer), wenn er sich nicht durch himmelische Mittel aufrichten läsze.

Magamat ajánlom.

K. B.

HEVES ÉS VIDÉKE. TÁRSADALMI, KÖZÉLETI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

1904. JANUÁR 3.

40 év szolgálat jutalma.

Bizony manapság már ritkaság számba megy, ha valaki 40 évig szolgál elismerőleg. A mai nap már még esztendős cselédek is oly ritkák mint a fehér holló. Elismerés illeti tehát az oly cselédet, kit gazdája 40 évig megtart. Ennek bizonyára az a hűség az oka melyet a cseléd gazdájával szemben tanusit. Ily hűség jutalmaztatik meg a napokban. Toth András kiskörei lakos személyében, ki a szatmári püspökség uradalmában negyven évig szolgált hűen és lelkiismeretesen. A minister küldte le az alispán utján városunk főszolgabirájának a 100 korona jutalmat melyet főbiránk a kiskörei előljáróságnak meg is küldött. De az átadási aktus, az elismerő oklevél kiséretében majd később tartatik meg, s némi ünnepélyességgel lesz egybekötve.

TISZAFÜRED ÉS VIDÉKÉNEK TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAPJA.

1903. JUNIUS 11.

Hirek.

– Véres verekedés. Poroszlón Bodnár Balázs és Szitai Rudolf anyira anem voltak egy véleményen, hogy nézet eltérésük miatt összeszólalkozva egymást ütlegelni kezdték. Bodnár azonban nem érvén be az ütlegelés élvezetével – hanem zsebkésével Szitait úgy megszúrta hogy az most élet és halál között fekszik.

– Virtus. Három poroszlói legény a mult hó 20-án Poroszlón, Tót Józsefet, úgy el agyabulálták, hogy vagy két hétig nyomja az ágyat.

– Álarczos rablók. Gyöngyösről irják, hogy ott a mult héten álarczos rablók hatoltak be éjnek idején özv. Perlusz Sámuelné ujpiacz utczai üzlethelyiségébe, de a lakásba vezető ajtó be volt csukva, a rablók oda nem tudtak bejutni, igy kénytelenek voltak megelégedni hat koronával, melyet az üzlethelyiség pénzes fiókjában találtak s ammelylyel odább is álltak. Az álarczos rablók hárman voltak s a rendőrség erélyesen nyomoz utánuk.

– Bakafántos csavargó F. hó 4-én a tiszanánai határban a csendőrség egy munkanélküli csavargót talált, a ki midőn igazolásra szólitatott fel, magyarországot, a kormányt, a törvényeket, a közbiztonsági közegeket „disznó, bitang, zsidó, szemtelen és piszkos” szavakkal szidalmazta. A bakafántos csavargót, kit Mestyánik Ambrusnak hivnak, a csendőrség lefülelte s most a t. füredi járásbiróságnál várja majd a méltó büntetését.

Ajánlóképünk illusztráció. Fotó: Shutterstock