Jótékony hatással van a falvak közlekedésére az M25-ös autóút

A két ütemben megépült M25-ös út első nyertesei az andornaktályaiak voltak. Az északi szakaszba becsatlakozott a Mezőkövesd és Nagytálya felől érkezők számára már használható elkerülő út, és ez mérhetően levette az áthaladó forgalmat. Ennek az időszaknak közlekedési szempontból vesztese volt viszont Nagytálya és Maklár. Tovább rontotta a helyzetet e két faluban, hogy a Bosch-üzemhez épülő lekötés miatt állandó torlódások voltak az ottani útépítés miatt. Ettől az áldatlan állapottól szabadultak meg az itt élők az M25 átadásával.

Hanuszik Csaba, Maklár polgármestere a Hírlap kérdésére azt mondta, hogy jelentősen lecsökkent a településen áthaladó gépjárművek száma. Mentőautót például nem is látni, mert a Füzesabonyba riasztott mentősöknek sokkal gyorsabb haladást biztosít az új út.

– Van persze vesztese is az új helyzetnek. A boltok és vendéglátóhelyek, például a cukrászda elesik azoktól a vásárlóktól, akik eddig a falun keresztül haladva megálltak az üzletnél.

Nagytálya polgármestere, Orosz József szerint a falujukon ugyan nem halad keresztül a régi országút, csak a szélső házsor mellett visz el, mégis megkönnyebbülhettek. Nehéz volt ugyanis kihajtani a településről a nagy forgalom miatt. Különösen akkor kellett sokat várakozni a kihajtásra, amikor a Boschnál feltorlódott kocsisor elérte Nagytályát. A faluvezető úgy látja, hogy az időközben megépült kerékpárúton érkezőknek is jobb lesz, hiszen jóval kisebb a balesetveszély, amikor a közúton folytatják a tekerést.

Ha össze lehet mérni a nyereség mértékét, minden bizonnyal Kerecsend járt a legjobban. Sári László polgármester szerint az áthaladó személygépkocsik száma is megcsappant, de még inkább a kamionoké. Eger felől a 25-ös főúton nem is jön szinte egy sem. A tehergépjármű-forgalom így csak az egerszalóki borászatokból és a demjéni gombaüzemből szállító kamionokra szűkült. A változásoknak természetesen mindenki nagyon örül a településen.

Megnövekedett viszont a forgalom a 25-ös főút egri bevezető szakaszán, a Mátyás király úton. Nehezíti a haladást a négysávoson, hogy korábban a belváros irányába tartó külső sávban, jelenleg pedig kifelé menet építési munkálatok folynak, így ott feltorlódik a forgalom és szinte csak lépésben lehet haladni. Valószínűleg teljesen meg nem oldja, csak enyhíthet a helyzeten, ha a munkák befejeződnek. A valódi megoldás az elkerülő út lehet, ami jelen állás szerint két-három év múlva megépülhet.

Érkeztek észrevételek olvasóinktól magának az M25-ös útnak a használatáról is. Többen felvetették, hogy az autópályáról érkező járművek vezetői olyan tempóban autóznak, mintha még mindig az M3-on lennének. Eszükbe sem jut visszavenni a sebességből. Pedig a gyorsúton 110 kilométer a megengedett maximális óránkénti sebesség (keretes cikkünk.) Ez ügyben több gépjárművezetés-oktató is azt mondta érdeklődésünkre, hogy pszichés háttere van a száguldásnak. Az autósban „benne marad” a 130-as tempó.

Kétszer két sávon 110 kilométerrel

Amit gyorsutakról tudni illik: ezek az utak megvalósítási céljukat tekintve regionális viszonylatokban magas szolgáltatási szintű kapcsolatot biztosítanak a megyei jogú váro­sok és az ipari-technológiai központok között. A gyorsforgalmi utak biztosítják az egyes kisebb jelentőségű tranzitkapcsolatok létrehozását is. A gyorsutak fő műszaki jellemzőket tekintve – általános esetben – 110 kilométer/órás tervezési sebességű, kétszer két sávos, osztott pályás, csökkentett keresztmetszetű, burkolt üzemi sáv nélküli utak. Ezek az utak a gépjárművek visszatartására alkalmas fizikai elválasztással, valamint külön szintű, illetve szabályozott szintbeni csomópontokkal rendelkeznek. Nyomvonaluk Magyarországon települési átkelést nem tartalmaz, de indokolt esetben rövid szakaszon érinthet lakott területet.