Összefogással tesznek újabb kísérletet a falvak felzárkóztatására

Sokan sokféle módon próbáltak segíteni az elmúlt évtizedekben a főként romák lakta, hátrányos helyzetű településeken a felzárkóztatásban. A kezdeményezések hoztak sikereket, de átütő, látványos eredményt nem. Tavaly diagnózisalapú, roma felzárkózási stratégia indult el kísérletképpen hazánk háromszáz helységében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat modellje alapján.

Első körben 31 kisebb, zömmel romák lakta helyen kezdődött el a munka, amelyhez mostanra 67 – köztük Kerecsend – csatlakozott. Minderről Elekné Román Kata, a partnerként bevont helyi Világítani Fogok Egyesület vezetője tartott tájékoztatót a legutóbbi közmeghallgatáson.

Elmondta, a máltai program lényege, hogy a fogantatástól a foglalkoztatásig kísérje a helyi gyerekeket, hiszen így nyílhat rá esélyük, hogy jobb életük legyen, mint ami szüleiknek adatott. A legalább nyolc évre tervezett program egyelőre 16 területen – többek között közbiztonság, egészségügy, munkahelyteremtés, drogprevenció – próbál stratégiát alkotni a helyi adottságok figyelembe vételével.

A községben három szegregátum – a Dankó-Pacsirta, Pataki és Petőfi úton – található, e helyeken szeretnének célzottan segíteni az ott élőknek. Százhat háztartást keresnek fel, hogy interjú keretében mérjék fel az őket érintő, legfőbb problémákat. Ezután a helyi intézményekben készül hasonló felmérés, azaz diagnózis, s januárig elkészül az a részletes cselekvési terv, amely mentén hozzáláthatnak a tényleges munkához. A forrást a Belügyminisztérium biztosítja úgy, hogy az országos programban részt vevők megvitatják a megoldási terveket és közösen szavaznak a költségvetés biztosította fedezet elosztásáról.

Kerecsenden a szeg­regátumokat érintő egyik legégetőbb gond a rágcsálók elszaporodása, ami összefüggésben van az illegális szemétlerakók gyarapodásával. Kiemelt feladat az egészségügyi szolgálat megsegítése, hogy legalább egy héten egyszer gyermekszakorvoshoz fordulhassanak helyben a családok. Szeretnének heti rendszerességgel olyan tanácsadót is alkalmazni, aki az adósságcsapda elkerülésében segíti az embereket.

A Felzárkózó települések nevű hosszú távú programot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat koordinálja, a végrehajtásban a nagy egyházi karitatív szervezetek és a helyben dolgozó civilek is részt vesznek.

Tény, a romák leszakadása ma is jelentős a tanulás, a képzettség, az egészségi állapot, a jövedelmek terén. A kormány álláspontja, hogy nem fogadható el ez a különbség – fogalmazott Pintér Sándor belügyminiszter a projekt indulásakor. Kitért arra, hogy a háromszáz települést komplex – foglalkoztatási, iskolázottsági, lakhatási, jövedelmi, bűnözési viszonyokat és a korszerkezetet figyelembe vevő – mutató segítségével, a KSH-val együttműködve választották ki.

Az elmúlt években számos kezdeményezéssel segítették a felzárkózó településeket. Kerecsenden legutóbb a Helybe visszük a szűrővizsgálatokat program keretében két napig állomásoztak szűrőbuszok a községben, ahol ingyenes egészségi vizsgálatokat biztosítottak a lakosságnak.

Minden helység mást igényel

Vecsei Miklós ­miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a program indulásakor kijelentette, nincs minden helyen használható módszer, mindegyik más és más beavatkozást igényel. Ám mindenütt közös, hogy a fókuszban a gyermek van – jegyezte meg. A kiválasztott háromszáz faluban 270 ezer ember él, nagy részük roma származású. A lakosság iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági rátája alacsony, a komfort nélküli lakások aránya meghaladja az országos átlagot. A program szakmai alapja a Máltai Szeretetszolgálat Magyar Örökség Díjjal is kitüntetett Jelenlét programja, amely nem előre megírt feladatokat valósít meg, hanem a helyben megismert problémákra keres gyakorlati megoldásokat, szociális diagnózisok felállításával jelöli ki a fejlődés irányába tett lépéseket.