Már huszonöt éve dolgozik a városért a gyöngyösi kaszinó

A gyöngyösi kaszinó szellemi elődje 1836. december 26-án alakult meg, és a mai Petőfi út sarkán működött. A város társasági életének adott színteret. Az utolsó feljegyzés fennállásáról 1943-ból származik. Mihalik József, az egyesület elnöke emlékezik vissza az újjáélesztés idejére, és az azóta eltelt évekre.

– A rendszerváltozás után elindult a haderő csökkentés. Felvetődött a kérdés, hogy ki fogja üzemeltetni a helyőrségek tiszti klubjait. Majd 1995-ben merült fel az ötlet bennünk, hogy a jászberényiek mintájára át kellene venni az üzemeltetési jogot a honvédségtől. Abban az évben szeptember 28-án volt az egyesület alakuló gyűlése. Akkor még elsősorban az addig megszokott katonai hagyományápolás és szabadidős tevékenység szervezése volt a profilunk nyugdíjba vonult, illetve leszerelt katonák számára – meséli Mihalik József.

Döntő esemény volt a kaszinó életében 1997. január elseje. Ekkor, mint költségvetési szerv, megszűnt a klub. Azonnal lépnie kellett az egyesületnek, és az év június elsején megkötötték az üzemeltetési szerződést. Erre az időre már fűtőrendszer is alkalmatlanná vált a használatra, és a személyzet is csak papíron volt még.

– Sosem felejtem el, mekkora segítséget kaptunk a városi vállalkozóktól. Használhatóvá vált a fűtés, kifestették valamennyi helyiségünket, és elindult az élet. Az elsők, akik helyet kaptak nálunk a már régóta működő népi díszítőművész kör tagjai voltak, de hamarosan követte őket az Ördögszekér Néptáncegyüttes is. Hamar megteltünk a legkülönbözőbb tevékenységet folytató szervezetekkel, a művelődési központtal vetélkedtünk e tekintetben – folytatja Mihalik József.

Időközben a közművelődési törvény lehetőséget adott az önkormányzattal való közművelődési megállapodás megkötésére. Horváth László muzeológus közreműködésével megalakították, a megyében elsőként, a közművelődési kerekasztalt. Később, 2003-tól civil házként működnek, és hamar népszerűek lettek, mert az önkormányzati támogatás révén a civil szervezetek jutányos áron találtak helyet a működésükhöz.

– A Honvédelmi Minisztérium 2012-ben lemondott a kaszinóról, átkerültünk az Államkincstárhoz, és még abban az évben önkormányzati tulajdon lett az épületünk. Az Államkincstár kikötése az volt, hogy az önkormányzat tizenöt évig funkcionálisan nem változtathat, azaz művelődési intézményként kell üzemeltetnie, és nem is adhatja el. A Honvédség feltétele pedig az volt, hogy az igényjogosultjainak továbbra is biztosítani kell a működési feltételeket. Nyolcadik éve jogilag is az egyesületünk működteti a kaszinót, ami persze a gyakorlatban addig is úgy volt – magyarázza Mihalik József.

A Mátra Honvéd Kaszinó az elmúlt tizenöt év óta folyamatosan mintegy negyven szervezetnek ad otthont. Különösen a tánccsoportok jönnek szívesen, már nemcsak a néptánc próbahelye van itt, de salsa és gyermektánc is működik a falaik között. Képzőművészeti kiállításoknak is gyakorta hely ad. Huszonkét éve működik a Kaszinó Galéria. Évente mintegy tíz-tizennégy tárlatot szerveznek, csak a nyári üdülések idején van két hónapos szünet. Három éve a volt étterem is alkalmas kiállítótérnek.

– Büszkén mondhatom, hogy széleskörűen elismerik a tevékenységünket. Bizonyítja ezt az is, hogy minden eddigi önkormányzat támogatását élveztük. Civil házként nyitottak vagyunk mindenki előtt. Mi a közösségért vagyunk, hogy őrizzük a hajdani kaszinó szellemi örökségét – összegzi Mihalik József.