Az éghajlatvédelem feladatai Gyöngyösön sem odázhatóak tovább

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia keretén belül, a város klímavédelemmel kapcsolatos hosszú távú cselekvési programjáról tíz éve készült tanulmány. Ezt vizsgálták felül az Energiaklub munkatársai ősszel, 2030-ig felvázolva a követendő irányt. A dokumentum az elmúlt évtized adatai alapján megállapítja, hogy a város energiafogyasztása nőtt mind az áram-, mind a földgáz-, mind az üzemanyag-felhasználás tekintetében. Ez károkat okoz az infrastruktúrákban, és veszélyezteti a lakosság egészségét, jóllétét. A tanulmány a megújuló energiák, a nap-, a szél-, a geotermikus energia, a biomassza felhasználásának fokozását szorgalmazza.

Az Energiaklub kérdőívezéssel a lakosság klímatudatosságát is felmérte. A megkérdezettek több mint 93 százaléka nagyon veszélyes problémának tartja az éghajlatváltozást. Ez az arány tíz évvel korábban 82 százalék volt. A gyöngyösiek az aszálytól, a hőségtől és az erős széllel járó viharoktól tartanak leginkább.

Ugyanakkor a tartós hőhullám csupán a lakosság felének, az extrém téli hideg a negyedének jelent veszélyt. A válaszadók több mint fele szinte minden évszakban érzékeli a klímaváltozás hatásait. Csak 4,6 százalék gondolja azt, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem elsősorban pénzügyi kérdés, többség szerint a szemléletváltás ugyanilyen fontos. Ennek ellenére a felmérésből kiderül, hogy a lakosság jellemzően nem követi nyomon fogyasztása alakulását, a környezetkímélő megtakarítási lehetőségekkel sincs tisztában. A tanulmány szerzői kiemelik, hogy a hosszan tartó lakossági környezettudatos viselkedés egyik legfontosabb feltétele a belső motiváció kialakulása, ezt pedig leghatékonyabban az óvodákban, iskolákban, gimnáziumokban lehet megalapozni. A tájékoztatás, szemléletformálás esetében pedig, a hagyományos csatornákon kívül, a helyi és regionális napi- és hetilapok, a közösségi média, az internetes felületek adnak lehetőséget.

Riasztó adatok a klímamodellben

Az 1960 és 1991 között mért hőmérsékleti értékeket alapul véve, az Energiaklub munkatársai modellezték Gyöngyös 2021 és 2050 közötti éghajlatát. Az Aladin-Climate klímamodell szerint a múlt századbeli 9,5 Celsius-fok évi átlaghőmérséklet 11,5 fokra is emelkedhet. Ezen belül a nyári 19 fokos átlag helyett 21,5 fok, míg a téli mínusz egy fok után plusz 0,5 Celsius-fok várható. Az évi abszolút minimum-hőmérsékletek átlaga a modell szerint mínusz 14 fokról 12,4-re, az abszolút maximumok átlaga pedig 32,5-ről 34,5-re emelkedik.

A hőségriadós napok száma a huszadik század második felében mért évi négyről akár húszra is ugorhat az elkövetkező évtizedekben. Az alapadatul szolgáló időszakban a 35 Celsius-fok feletti kánikulai napok átlagos száma évente nem érte el az egyet. A jövőben ilyen napokból akár tízre is számíthatnak a városban egy év alatt. Csökken a fagyos téli napok száma, a viharok viszont gyakoribbá válnak, és intenzitásuk is növekszik majd.