A rendszerváltozásra emlékezhetünk a Dobó téren Egerben

Mi, akik megértük ezt, cseppet sem csodálkozunk az óriásplakátokon közölt információkon, de el kell ismerni, azóta felnőtt egy generáció, amelynek mindez újdonság, és jó, ha tudnak róla az 1989 óta felcseperedettek.

Az újságmezővel borított oszlop egyik oldalán például arról lehet információt szerezni, hogy a generációnként más és más kulturális intézmények milyen új elnevezést kaptak Egerben. A Hámán Kató Úttörőház a Bartók téren például Forrás Gyermekközpont lett, majd azóta már továbbfejlődött. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola névadóját, a vietnami pártvezetőt pedig lecserélte az oktatási intézmény az alapító Eszterházy Károlyra. Az egykori tanácsrendszert felváltotta a demokratikus önkormányzatiság, megalakultak a pártok, s dr. Ringelhann György, a város szeretett gyermekorvosa lett az első polgármester. A régi címert felváltotta a régi-új, amit pár éven belül a város neves cukrásza, Kopcsik Lajos meg is mintázott cukorból, s az ma is ékesíti a városházi díszterem falát.

Az országos eseményeket is sikerült összefoglalni a hirdetőoszlop egyik oldalán. Megalakult az önálló köztársaság kormánya, élén Antall Józseffel, ott a fényképe is, mert bizony a húsz éve születettek esetleg nem emlékeznek rá, néhány fotó felidézi az ötvenhatos események rehabilitációjaként értelmezhető Nagy Imre és társai újra temetését, melynek eseményét a Műcsarnok árkádjai alatt rendezték. S ha emlékeznek rá, az ott elhangzott Orbán Viktor beszéden még sokáig folyt a vita rendszerváltó körökben, hogy tudniillik nem volt-e elhamarkodott a kijelentés: Ruszkik haza!

Érdekes, hogy a következő fényképfelvétel a taxis blokádot örökítette meg. Azt írják: „az eladósodás miatt az ország súlyos gazdasági válságba került, s a fizetésképtelenség réme fenyegette. „Az elégedetlenség számtalan sztrájkot generált, és egy nagy országos eseményként került sor 1990 októberében a taxisblokádra.” Hát, így is lehet mondani. Nagyon óvatosan fogalmazott a kiállítás elkészítője, mely az oldalon az utolsó blokkban a szabad választásokat idézi fel.

Egy teljes oldalnyi plakát emlékezik meg az egykori, 1970-ben állított Lenin-szoborról és annak 1990-es eltűnéséről a színházzal szemben, a Hatvani kapu téren, s a korábban Népkertnek, ma már megint Érsekkertnek, sőt Szmrecsányi Lajos Érsekkertnek nevezett őspark közepén álló szovjet katona szobor, Iván eltűnéséről. Meg kell jegyezni, Ivánt kétszer paterolták el a Népkertből. Egyszer 1956-ban, majd „visszajött”, aztán pedig végleg 1990-ben, amikor az oroszok – azaz a szovjet megszállók – tényleg hazamentek. Egy ­56-os pályázatnak köszönhetően ezt a tényt emléktábla is őrzi a helyszínen, a park közepén, a körben. Magam is munkálkodtam a felállításán.

Az oszlop az önkormányzat és a Bródy Sándor Könyvtár jóvoltából legalább nyárig, a karantén végéig marad, de lehet, hogy még tovább is. A Harminc Éve Szabadon Emlékbizottság jóvoltából a Perfect Média Kft.-nek köszönhetően szabad téren megtekinthető ez a különös mementó a megyeszékhely főterén. Ne kerüljék ki!