A vírus miatt nehéz helyzetbe került a tejipar, a túlélésért küzdenek

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak már a tavaly decemberi belső tejtermelői és feldolgozói felmérése megmutatta, hogy egyebek között a takarmányok, az állattenyésztési-, a gép-, berendezési- és technológiai költségek egy év alatt 15-18 százalékkal nőttek.

A szervezet ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, a helyzet azóta csak tovább romlott. Harcz Zoltán példaként említette, hogy az üzemanyagok ára is folyamatosan emelkedik, az energiaárak idén várhatóan 25-30 százalékkal lehetnek drágábbak, s az útdíj is felfelé változott három és fél százalékkal. A gazdák ezeket a többletköltségeket kénytelenek lesznek megjelentetni áraikban. Azt is elmondta, hogy a mostani folyamatok a tejtermékek kiskereskedelmi fogyasztói árának fokozatos növekedéséhez és tartósan magasabb szinten tartásához vezethetnek. Egyszerűen azért, mert ekkora mértékű költségnövekedést nem lehet eloszlatni a termékpályák szereplői között. A feldolgozóüzemeket alulról a nyerstejár és minden más költség gyarapodása nyomja, felülről a gazdasági válság okozta fogyasztáscsökkenés, a koronavírussal összefüggő korlátozások hatása, s az infláció. Így a terméklánc elején már nem nyelhető el a költségnövekedés, végig kell, hogy menjen az egész ellátási láncon, a boltok polcáig.

Feldolgozóüzemként – az említettek miatt is érthető módon – nyomás alatt van az Egertej Kft. is. Az egri létesítmény ügyvezető igazgatója, Ötvös Imre tudatta, a termelők szerint a drágulást leginkább az euró-forint árfolyam befolyásolja, a külföldről beszerzett fehérje takarmányok így nagyon megdrágítják a termelést.

– A belföldi is hasonlóképpen emelkedik, a kukoricának, árpának, búzának is már hatezer forint felett van a mázsánkénti ára, a napraforgóé tizenhétezer, a borsó szintén tízezer forint feletti – ismertette.

Úgy vélte, mindezek miatt nagyon nagy szükség lenne esetükben is az árak növelésére, de a jelenlegi helyzetben ez szinte lehetetlen. Az éttermek, iskolák bezárása, a közétkeztetés leállása miatt beszűkült a piac. Az iskolatej-program napi hatvanezer diák ellátását jelenti a cégnek.

– A korlátozások miatt napi 80-100 ezer liter olyan tejfölösleggel számolunk, amit nem tudunk feldolgozni – fogalmazott. – Annyi a lehetőségünk, hogy kereskedő-társaságoknak – külföldi célra – lédig formában értékesítik a felesleget. Ám azok nem fogják magasabb áron megvenni a tejet, csak amennyiért az Egertej is felvásárolta. – Így az egyéb költségeket is számolva – például fuvardíjat – ez teljes ráfizetés – fejtette ki az ügyvezető. A mintaboltjaikba történő termelés folyamatos, s a tavalyi kiszállításos rendszerüket is újra bevezették március 10-től.

Ha valóban csak április 7-ig tartanak zárva az iskolák, akkor még bizakodnak. Különben olyan nehéz helyzetbe kerülnek, hogy végleg megszűnhet a több mint két évtizede működő cég.

A járvány miatt is nőttek a költségek

Harcz Zoltán arról is szólt, a járványhelyzet miatt szükségessé vált védőintézkedések az ágazat minden szereplőjénél jelentős mértékben megnövelték a higiéniai költségeket. Bár a termelés és feldolgozás természetéből adódóan egyébként is kulcsfontosságú a tisztaság az ágazat egészében, ám a járvány így is nagy mértékű megterhelés. A tej árának növekedésében a higiéniai, s a fentebb említett okokon kívül a csomagolóanyagok, a bérek növekedése is befolyásoló tényező. Idén várhatóan 10-15 százalékkal emelkedik majd állatgyógyászati eszközök és gyógyszerek ára is. A szójadaráé negyvenöt, a napraforgóé hetven, a kukoricáé hatvan, míg a búza ára ötven százalékot nőtt egy év alatt. Példaként említette: csak a takarmányok miatt éves szinten ötven millió forint a költségnövekedés egy átlagos gazdaságban évi 4,5 millió liter tej termelésekor.