Egri professzor is küzd a fényszennyezés ártalmai ellen (fotók)

– A természetes éjszakai csillagos égbolt felé áradó mesterséges fény egyrészt megakadályozza, hogy gyönyörködjünk az égi jelenségekben, de ami még riasztóbb: károsan hat az élővilágra s az egészségünkre. A helyzet romlásáért mi vagyunk a felelősek, de a javításáért is tehetünk. Mik az említett projekt eredményei?

– Tudjuk, hogy a fényszennyezésnek számos káros hatása van, de még kevés kutatás zajlott a területen. Ebben a projektben több tudományág szakembere fogott össze, én a fényszennyezés mérésével, ennek modellezésével foglalkoztam. A kutatások kiterjedtek e probléma hatásának széles körű vizsgálatára, a hazai állapot felmérésére.

Fontos tudni, hogy a hideg fehér fény káros a környezetre és az emberi egészségre.

Kiemelkedő eredményünk, hogy két településen a Zselici és a Bükki Csillagoségbolt-park területén, Bárdudvarnokon, valamint Répáshután sikerült lecserélni a hideg fényű világítótesteket, és olyan közvilágítást kiépítenünk elsőként Magyarországon, mely jelentősen csökkentette a fényből fakadó szennyezést, és hangulatosabb, energiatakarékosabb. A projekt ideje alatt kidolgoztunk olyan új mérési módszereket is, melyekkel pontosabban meg lehet határozni az égbolt állapotát, de hozadéka a nemzetközi kapcsolatok kiépítése is. Létrejött egy kutatómag, akikkel együtt tudunk dolgozni, a további kutatások centruma pedig Egerben lesz.

– Milyen problémákat okoz a mesterséges fény?

– Az élővilágra rendkívül káros hatása van, hiszen például a költöző madarak tájékozódását, életritmusát megzavarhatja, vagy a virágzó növények beporzását is rossz irányba befolyásolja, mivel a rovarokat a fényforrások elvonzhatják a virágoktól. A hideg fehér LED-ek erős kék fényű komponense az emberek egészségére is káros, mert hozzájárul a daganatos megbetegedések számának növekedéséhez, ugyanis ahol ezzel világítanak, a sok kék fény hatására nem indul el a melatonin hormon termelése. A fényszennyezést egyébként ma már nem a közvilágítás okozza elsődlegesen, hanem többek között a bevásárlóközpontok, ipari létesítmények megvilágítása, vagy a díszvilágítás, például az általam „taposóaknának” nevezett fényvetők, melyeket többnyire esztétikai szempontból építenek be teljesen feleslegesen. Nemcsak szennyezi az égboltot, de a látást is zavarja. Mindenképp szükséges lenne egy szigorúbb törvényi szabályozás ezen a területen.

– Ön november óta Egerben oktat. A kutatásai alatt készített fotóiból pedig nemrég nyílt, s augusztusban látható a kiállítás a Líceum aulájában. Mit mutatnak meg a képek?

– Már 2019-től készítettem fotókat Magyarországon és külföldi helyszíneken. Olyan természetes jelenségeket sikerült megörökítenem, melyek különböző színekben jelennek meg az égbolton, de mi ezeket a színeket szabad szemmel nem láthatjuk. Az éjszakai felvételek lehetséges színezésével viszont ezeket a jelenségeket meg tudjuk mutatni. S a különböző – azaz a természetes és a mesterséges fény okozta – folyamatokat is el tudjuk különíteni egymástól. A nagy felbontású, teljes égboltmérésekhez 28 vagy 78 fotóból álló mozaikképeket használunk. Ehhez a fényképezőgépet egy programozott robot panorámafej mozgatja az égbolt különböző irányába.

Így készül el az a montázs, amely az egész égboltot mutatja.

Ez az a nyersanyag, amelyből meg tudjuk mondani, hogy különböző irányokban milyen mesterséges fények érik az égboltot. A munka legszebb része persze az, amikor a csillagos ég alatt készítem a fotókat. Később ezekből a képekből számítógépes feldolgozással hozzuk létre azokat a mérési eredményeket, melyekkel jellemezni tudjuk az égbolt állapotát, és összehasonlíthatjuk a különböző területeket. Próbálom a fényszennyezésmentes égbolt élményét is átadni a fotókon keresztül. Nemcsak a környezetvédelem és az egészségünk miatt lenne fontos visszaszorítani ezt a fajta szennyezést. Azt is szem előtt kellene tartanunk, hogy a gyermekeink is élvezhessék kulturális örökségünk, a csillagos égbolt szépségét.