A szénbányászat és a palócság az Egercsehiben nyílt állandó kiállítás fő témája

A fekete gyémánt nyomában címmel nyílt állandó kiállítás Egercsehi bányászatának történelméről. A tárlatot az idei bányásznapi ünnepséget követően láthatta-láthatja a nagyközönség.

Nagy Lajos, az Egercsehi Bányász Baráti Kör Egyesület elnöke elmondta, régi álom vált valóra. A szervezet megalakulásakor is kimondott céljuk volt az egercsehi bányászat emlékeinek összegyűjtése, hogy ne legyenek az enyészeté, s egy külön épületben a köz számára is megtekinthetővé tegyék. Fölelevenítette,hogy erre a célra a sportöltözőt szemelték ki, de hiába készítettek terveket, pályázat nem volt rá, miközben a futball is újraindult.

Az önkormányzat egy másik épületet adott számukra, s pályázatot is kiírtak, a Bethlen Gábor alapból az egykori kazánházat alakíthatták át kiállítási hellyé, míg a Via Carpatia pontban egy őseink nyomában jellegű pályázat beadására nyílt lehetőség. Ebben partner volt a Szlovákiában fekvő Csucsom község, amely rézbányászatáról volt nevezetes.

Nagy Lajos köszönetet mondott azoknak, akik szívügyüknek tekintették a tárlat létrejöttét, Schmetzné dr. Balogh Szilviának, aki koordinálta a pályázatokat, Kis Józsefnek, aki sok tárggyal járult hozzá a kiállításhoz, Tóth Andrásnénak és Ökrös Imrének, akik irányították a munkát. Mint mondta, az iskolásoknak érdemes lesz egy-egy osztályfőnöki órát a tárlat megismerésével tölteniük, hiszen lassan eltűnnek azok, akik még részt vettek aktívan a csehi bányászatban. Fontos, hogy tudják a helyüket, tisztában legyenek a gyökereikkel, talán becsülni fogják az ősök munkáját. Bízik benne, hogy kirándulók is fölfedezik a parkot és a kiállítást.

Kovács András, Egercsehi polgármestere tudatta, a községet Beniczky György tette naggyá és itt működött a megye egyetlen mélyművelésű szénbányája, több száz családnak biztosítva megélhetést. Az utolsó csille szenet 1990. január 31-én déltájban hozták föl, ezzel megpecsételődött a családok sorsa. A kiállítás őrzi település életét, múltját.

Horváth László, a térség országgyűlési képviselője kifejtette, ő a bánya végnapjaiban járt először a községben. Szerinte az értékeli, hogy hol van, aki tudja, honnan jött. Hangsúlyozta a tisztelet és a türelem fontosságát. A türelmet dicséri, hogy 15 éves terv öltött testet a kiállítóhelyben, a tisztelet az elődöknek jár. Ők nehezebb körülmények között keresték meg a kenyérre valót, mint ma, ezért hála és tisztelet jár nekik. Mint mondta, a gyökér tartja helyben a növényeket, táplálja, segíti a fény felé növekedésben, akárcsak a közösség az embereket. Köszönet azoknak, akik része volt a kis múzeum létrehozásában.

Csucsomban bányászati tanösvény és igen kedvelt kirándulóhely van

A megnyitó után az egyesület közgyűlést tartott és Csucsommal közösen szakmai napot is rendeztek, ahol egymás múltjával, jelenével, terveivel ismerkedtek. Szőllős Sándor, Csucsom polgármestere elmondta, a falu Rozsnyó melletti zsáktelepülés, nevezetessége a Pozsálló csúcs, ahol öt helység határa találkozik, s a régi harangláb. Eleinte színes- és nemesfémet bányásztak a hosszú falu határában, később ércfeldolgozó üzem is épült. Idén geopark kialakítására nyertek pénzt, a környék kőzeteit, kristályait mutatják be. Van bányászati tanösvényük lójárgánnyal, nyílástörővel és egy kézzel vájt bányát is megnyitottak.