Az elmúlt másfél évben a járvány is próbára tette a Heves megyei önkormányzatokat

Az önkormányzatok működése a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott közösség a saját ügyeiben önálló döntési jogosultsággal bír. Kötelező és önként vállalt feladatokat látnak el. A kötelezőek közül a legfontosabbak a lakosság közszolgáltatásainak biztosítása, mint például a helyi közutak fenntartása is. E körbe tartozik a közoktatás, az egészségügyi és szociális ellátások biztosítása, továbbá a közhatalom gyakorlása, ezen belül például a különböző engedélyek kiadása.

A koronavírus-járvány alapvetően átírta megyénkben is a harminc év alatt bejáratott rendszert. A kijárási korlátozások felfüggesztették a képviselő-testületek, illetve a polgármesteri hivatalok megszokott működését. Az online oktatás alatt is gondoskodni kellett ugyanakkor a diákok étkeztetéséről. A veszélyeztetett korú lakosság, illetve a karanténba kényszerülők ellátása tömegesre növelte az alkalmilag megoldásra váró feladatokat. A járvány elleni központi védekezésbe irányított helyi bevételek hiánya fokozta a nehézségeket. Kazsu Attila, Abasár polgármestere szerint a pandémia minden szempontból megmérettetéssel járt.

– A járvány olyan helyzetet teremtett, amelyre nem lehetett felkészülni, sokszor csak sodródtunk az árral. A gazdaságban s az emberi kapcsolatokban kiszámíthatatlanságot okozott az elmúlt másfél év, és nem tudhatjuk, hogy még milyen anyagi és társadalmi hatásai lesznek. Mindenesetre mi, a munkatársaimmal együtt, álltunk a kihívások elé – jelentette ki Kazsu Attila.

Szarvas László, Visonta polgármestere szerint a járvány ideje alatt több idő jutott a jövő tervezésére, és ez azért különösen fontos, mert sok a bizonytalansági tényező e tekintetben. Ugyanakkor hozzátette, a veszélyhelyzet alatti egyszemélyi vezetés fokozott felelősséggel járt.

– Kezdettől fogva alapelvem, hogy folyamatosan kérjük ki a lakosok véleményét arról, merre haladjon a község. Csak így lehet olyan fejlesztéseket megvalósítani, amelyekre igény van. Erre a járvány alatt alig volt lehetőség – mondta Szarvas László.

Paulenka Richárd István, Domoszló polgármestere szerint egy önkormányzat akkor működhet jól, ha vannak nagy álmai, de mindig célirányosan alkalmazkodik a pályázati kiírásokhoz, amelyek ma már számos lehetőséget kínálnak. Hozzátette, fölösleges energiapazarlás mindenre pályázni, az előrehaladás záloga annak a kiválasztása, amiben sikeresek lehetünk. Van, ahol segítenek ebben a polgármester korábbi tapasztalatai, hiszen például Gyöngyöshalász polgármestere, Pásztor János már sikeres üzletember volt, amikor közéleti tevékenységbe kezdett. Mindkét területen végigjárta a ranglétrát. Elmondta, hogy délután négy-öt órakor sosem ér véget számára a hivatali idő, gyakran este nyolcig a község ügyeivel foglalkozik.

Halmajugrán az önkormányzat mindennapjait alapvetően határozza meg az, hogy a lakosság kilencven százaléka roma származású. A község célkitűzései ehhez igazodnak, a feladataik megoldása embert próbáló. Dr. Lakatos Rozália polgármester arról beszélt, kezdettől az a célja, hogy visszaszorítsa a faluban a segélyekből élést, így szigorúbb feltételekhez kötötték a kifizetéseket. Az állástalanok száma jóval kevesebb, mint régen, de a munkaközvetítők szerezte állásokban a fizetés alacsony, s nem marad tartalék a családoknál. A szemétszállítás és a szennyvíz díját ezért az önkormányzat állja mindenkinek.

– Nagy hangsúlyt fektetünk az oktatás színvonalának emelésére. A jól felszerelt, jó tanárokat foglalkoztató általános iskolába szinte kizárólag roma gyerekek járnak. Egy alapítványi tanodával segítjük a felzárkóztatásukat. Az önkormányzat széles körű ösztönzőrendszerrel segíti a középiskolásokat a kollégiumi elhelyezkedésben a négyes tanulmányi átlag elérése esetén, de nincs diák, aki valamilyen támogatást ne kapna a tanuláshoz – fogalmazott dr. Lakatos Rozália.