Az autista gyermekeknek is joguk van a tanuláshoz

Az Egerben tanuló ép értelmű autista gyermekek helyzete volt a témája rendezvénynek, melynek a Bartakovics Béla Közösségi Ház adott otthont. Révész Katalin Regina, aki maga is érintett szülő, személyes példáján mutatta be annak az osztálynak a létrejöttét, ahol ép értelmű autista gyermekek szegregált formában tanulhatnak a Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola és Kollégiumban (EGYMI).

– A kezdetek az óvodáskorig nyúlnak vissza. Amikor a kicsi megkapja a diagnózist az autizmus spektrum zavarral, akkor a pedagógiai szakszolgálat kijelöli számára a megfelelő intézményt. Ha integrálható a gyermek, szóba jöhet a többségi óvoda. Itt személyi és tárgyi feltételek hiányával találkoztam, nagy csoportlétszámmal – mondta. Ezért speciális óvodába íratta a kisfiát. – Az itteni pozitív benyomások után felmerült az igény egy hasonló összetételű általános iskolai osztályra. A szülők a szegregált csoport mellett döntöttek, ahol a személyi és tárgyi feltételek is adottak – tette hozzá. Az első ilyen csoport hat csemetével 2017-ben indult, s azóta évről évre nőtt a létszám, minden évben indult osztály. Mostanra a legégetőbb kérdés a felső tagozat elindítása. Ballagó Zoltánhoz fordult, érdeklődve, hogy hogyan tovább.

Az Egri Tankerületi Központ igazgatója elsőként azt hangsúlyozta, közös munka eredménye az, hogy ezek a gyerekek megfelelő környezetben tanulhatnak.

– A tankerület fenntartásában 18 általános iskolában folyik autista gyerekek nevelése, jellemzően a többség integráltan, az EGYMI-ben a jó értelemben vett szegregált módon. Nekik – szakértői vélemény alapján – speciális oktatást biztosítanak – tudatta. – A szalaparti iskolában nem a tárgyi feltételek megteremtése volt a fő gond egy-egy osztály indításakor, sokkal nehezebb a megfelelő szakemberek megtalálása.

– Az indulás sikeres volt, pozitív visszajelzéseket kaptunk a szülőktől – emelte ki. Hozzátette, integrált módon is oktatnak autista gyerekeket, a nevelésüket mozgó gyógypedagógiával oldják meg.

– Huszonöt kicsi közül heten negyedikesek, s jönne a felső tagozat. Adekvát választ kell adnunk arra, hogy e tanulók a következő tanévben hol, milyen formában folytathatják tanulmányaikat. Ez bonyolult feladat lesz – jelentette ki. Szavai szerint két út van, vagy az integrált mód, vagy a szegregált forma, ám utóbbihoz fel kell térképezni a személyi feltételeket. A szülőket arról biztosította, hogy megoldják ezt a kérdést.

Nagyné Panthó Zsuzsanna, a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottságának vezetője elmondta, a 2019/2020-as tanévben 87 autista gyermeket vizsgáltak, új 18 volt, integráltan 51-et helyeztek el. A következő évben 132 autista fiatalt néztek meg, ebből új 22 volt.

– Az, hogy egy gyermek közösségbe engedhető-e, vagy sem, nagyon nehéz eldönteni egy kétszemélyes kapcsolatban. Támaszkodunk a szülők véleményére is. Próbálkozunk az integrációval, de pár hónap után felülvizsgáljuk óvodásoknál és iskolásoknál is – részletezte.

Péter Gáborné, Trefort Ágoston-díjas tanító, fejlesztő pedagógus elmondta, az enyhébb tünetekkel rendelkezőket lehet integráltan oktatni. Dr. Taskó Tünde Anna egyetemi docens hozzátette, fontos az integráció, de biztosítani kell a személyi feltételeket is.

– Sokszor a tanárok is szoronganak attól, hogyan kell ilyen gyermekkel együtt dolgozni, erre nincsenek kellően felkészítve. Módszertani segítségre van szükségük – hangsúlyozta. Kővári Edit, az Autisták Országos Szövetségének elnöke szerint már vannak jó gyakorlatok erre.

– Az integráció nagyrészt szakmai kérdés, ne tegyük a szülőkre ennek terhét. De a tanuláshoz való jog az alapvető. Mindenkit megértek, kevés a szakember, nő az autizmusban szenvedők száma, de e gyerekeknek is ötödikbe, hatodikba kell menni. Itt szép szakmai munka folyik a tankerülettel, az intézményvezetőkkel, a szakszolgálattal, szülőkkel együtt. Nagy veszteség lenne, ha ez nem folytatódhatna – emelte ki.