800 forintot kérnek egy kiló kenyérért több hevesi kistelepülésen

Idén több vidéki kisboltban is úgy döntöttek, bizonyos pékségektől egyelőre nem rendelnek kenyeret, mert a 7-800 forintos kilónkénti árat nem fizetik meg a vásárlók. Akad olyan megyei falu, ahol nyolcszáz forintot kértek egy kiló fehér kenyérért az év első napjaiban. Már most is akadnak üzletek, ahol előző nap felírják az igényeket, s csak annyi cipót rendelnek, ami biztosan elfogy. 

Szétnéztünk az üzletekben. Gyűjtésünk nyomán az rajzolódott ki, hogy a kisebb településeken január első napjaiban átlagosan 450–580 forintig szóródott a sima fehér kenyér kilója. Főként az idősebb vásárlók fogalmaztak úgy, hogy nem kizárólag az árral van baj, hanem a kiszereléssel. Az előrecsomagolt, szeletelt kenyér például sok egy egyedülálló özvegynek, aki beérné néhány szelettel is. 

Találtunk Egerben több olyan mintaboltot is, ahol rugalmasan alkalmazkodtak az elmúlt években a lakossági igényekhez. Itt akkor szeletelik fel a kenyeret, ha kérjük, s akadnak előrecsomagolt, pár szeletes zacskók is. Így a drágább, minőségibb portékából is szívesebben vásárol az ember, mert tudja, hogy nem megy veszendőbe. 

A nagyobb élelmiszerüzletekben, bevásárlóközpontokban többnyire helyben sütik a kenyeret, pékárut. Ezeken a helyeken találtunk négyszáz forintért is kilós fehér cipót. Ezek fogynak ugyan, bár többségük csak frissen élvezhető, másnap már nem az igazi. A kovászolt cipónak megkérik az árát. Ezek általában kisebb kiszerelésűek, többnyire félkilósak, de a vevő tudja, hogy napokig eláll úgy, hogy nem penészedik. Ezek ára 7–900 forint körül alakul jelenleg. Más a helyzet a gluténmentes kenyereknél. Itt a vásárló szeme kissé összeszűkül, amikor elkérik az cipóért az 1500–1800 forintot, de nincs sok választása, ha az egészsége érdekében erre van szükség. 

A kenyér ára érzékeny téma, mivel alapvető élelmiszerünk. Érdemes arra felkészülnünk, hogy olcsóbb már nemigen lesz. 

Előházi Irén, az Egri Malom Zrt. vezérigazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy a Világgazdaság minapi összesítése szerint az energia-, a munkabér-, az üzemanyagköltségek drasztikus emelkedése miatt januárban mintegy negyven százalékkal kell emelniük a hazai malmoknak a liszt átadási árát. – A gond az, hogy a tavalyi aratáskor néhány napig még elfogadható, 60 forint/kg áron lehetett búzát vásárolni, majd napról napra rohamosan emelkedtek az árak. Szeptemberben 82, októberben 95, ma pedig már száz forintért se kapunk kenyérnek való alapanyagot. A malomipar soha nem látott, rendkívül nehéz helyzetben van, mert a termelők kivárnak a búza eladásával. Kilátástalannak érezzük a folyamatos éjjel-nappali, hétvégi munkánkat. Idő közben háromszorosára emelkedett az áram díja. A túléléshez muszáj lépcsőzetesen 30–40 százalékos áremeléssel kalkulálni, hiszen százforintos lisztből nem lehet százforintos lisztet előállítani. 

A malomban a járvány ideje alatt is keményen dolgoztak. Ezt honorálni kellett a dolgozóknál, mivel a egyre fogyatkozó, jó szakembereket meg kell becsülni. 

Kurdiné Nagy Klára, a Kurdi Family Pék Kft. ügyvezetője, a Magyar Pékszövetség Heves megyei elnöke – aki mindig készséggel állt lapunk rendelkezésére, ha a szakmáról esett szó –, most nem nyilatkozott. Érdeklődésünkre csupán annyit mondott, nem tud és nem akar érdemben beszélni a kialakult helyzetről. Tavaly ősszel elmondta, a pékek éjszaka, hétvégén, ünnepnapokon is dolgoznak, hogy friss kenyér legyen az asztalunkon, őket meg kell fizetni. Másrészt az étkezési gabonának nem olyan jó a minősége, abból nem is termett annyi tavaly, amennyit vártunk. 

Sok pékség húzhatja le a rolót végleg

Tavaly nyáron jó ideje tartó folyamatra hívta fel a figyelmet Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke, a Pékszövetség.hu oldalon egy vele készült interjúban. Már akkor jelezte, hogy a magyar sütőipar jelentős átrendeződésen megy keresztül a tulajdonosi viszonyokat, a termelést és a termékportfóliót tekintve is. Elmondta, hazai viszonylatban ma körülbelül 900 magyar tulajdonú pékség működik, kisebb, nagyobb, közepes, és ezek a sütőipari cégek mintegy 22 ezer embert foglalkoztatnak. Óvatos becslések alapján is másfél, két év múlva ezekből a vállalkozásokból legfeljebb ötszáz marad meg. A sütőipar termelési volumene néhány vállalatnál centralizálódik. Ezekhez most olyan óriásberuházások, fejlesztések is társulnak, amik felgyorsítanak bizonyos folyamatokat. 

Orbán Viktor bejelentése is hatással lehet a kenyér árára. Mint beszámoltunk róla, a kormány hét élelmiszer árát a tavaly októberi szinten maximalizálja, köztük a búzafinomlisztét is.