Újabb források nyílnak meg az állatok védelmére Hevesben is

Az év végén jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely értelmében 1,5 milliárd forintos pénzügyi forrást kap az állatvédelem az állami fellépés hatékonyságának fokozása, a kóbor állatok magas számának csökkentése, valamint az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi problémák megoldása érdekében – áll az Agrárminisztérium tájékoztatásában. 

A döntéssel valamennyi állattartó egyetért és támogatja azt, annál is inkább, mert az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy népszerűek voltak azok az akciók, amelynek keretében pályázati támogatással igényelhették a falvak lakói az ingyenes ivartalanítást, az állatok csipeltetését, illetve a kötelező oltások beadatását. 

Már tavaly is sokan pályáztak és nyertek a fenti célra. Istenmezején, Recsken, Sirokban, Kerecsenden, s a dél-hevesi falvakban is sokan éltek a lehetőséggel. Az önkormányzatok, civil szervezetek előzetesen felmérték az igényeket. 

Recsken és az észak-hevesi térség sok községében a Magyar Falu Program által támogatott Felelős állattartás elősegítése című alprogram keretében dr. Kovács László állatorvost bízták meg a feladattal. Szinte mindenütt örömmel fogadták a lehetőséget. Sokan regisztráltak kutyájuk, macskájuk ivartalanítására. Nagy Sándor recski polgármester szerint náluk is sikeres volt az akció, csak üdvözölni lehet az ehhez hasonló kezdeményezéseket. 

Kerecsenden a Felzárkózó Települések Program keretében a Világítani Fogok Egyesület szervezte meg az ebek ingyenes, tavaszi ivartalanítását. A kezdeti bizalmatlanság után itt is sokan belátták, hogy érdemes csatlakozni a kezdeményezéshez. A szakszerű állatorvosi beavatkozás mellett a kötelező oltásokat, a csipeket is ingyenesen kapták az ebek. 

Sirokban másfél éve indult a sikeres kezdeményezés. Itt egymillió forint támogatást nyert a célra az önkormányzat. Tuza Gábor polgármester azt mondja, a tapasztalatok azt mutatják, az ingyenes lehetőségnek köszönhető, hogy az ebek csipelése megtörtént, így könnyebben beazonosíthatók a kóborló kutyusok és gyorsabban találnak vissza gazdájukhoz. 

Amelyik állatot nem láttak-látnak el csippel, azokat a befogás után a hatályos törvények szerint az önkormányzatoknak kell tartani egy ideig, s gondoskodni róluk. Ezt követően ha a gazda nem jelentkezik, az önkormányzat két lehetőség közül választhat. Vagy gondoskodik az állatokról és örökbefogadót keres, vagy elaltatja az ebeket. 

Tuza Gábor már korábban kezdeményezte, hogy közös finanszírozással hozzanak létre a környéken egy olyan bekerített területet, ahol a szabályok szerint, egymástól elkülönítve tarthatók a gazdátlan kutyusok. Természetesen úgy, hogy állatorvos bevonásával gondoskodnak is róluk. Arról is egyeztettek már, hogy az évente kötelező eboltáskor egy-egy digitális képet is készítenének a kutyákról, hogy megkönnyítsék az azonosításukat. – Abban bízom, hogy idén ebben az ügyben is tudunk végre konkrét lépéseket tenni – mondta el érdeklődésünkre a községvezető. 

Megyénkben Hatvanban, Gyöngyösön, Egerben, Füzesabonyban és Hevesen működnek kutyamenhelyek, amelyek évek óta túlzsúfoltak. 

Hivatalok, civilek pályázhatnak

A január 1-től életbe lépő változások szerint anyagi segítséget kapnak a civil állatvédő szervezetek, az ebrendészeti telepek és az 5000 fő és az alatti kistelepülések önkormányzatai, továbbá nagy hangsúlyt fektetnek az állatvédelmi szemléletformálásra és oktatásra. A civil állatvédő szervezetek támogatására ötszázmillió forintos keretösszeget írtak ki, melyért az Agrárminisztérium felel. A szervezetek ivartalanításra, férőhelybővítésre és működési költségre használhatják fel az elnyert pénzeket. Újra kiírták a nagy sikert arató Magyar Falu Program felelős állattartást elősegítő pályázatot 250 millió forintos keretösszeggel, melyre ismét 5000 lélekszámú s az alatti települések önkormányzatai pályázhatnak a lakosság állatainak ivartalanítására, veszettség elleni védőoltására és mikrocsippel történő megjelölésére. A Magyar Falu Program pályázat megvalósításáért a Miniszterelnökséget vezető miniszter felel.