Előnyben részesülnek a hazai termelők a Heves megyei közétkeztetésben

Tiszanánán naponta 380–400 adag ételt készítenek a központi konyhán. Azon szerencsés települések sorába tartoznak, ahol helyben gazdálkodják ki és főzik meg az ételeket. Veres Jánosné Rózsika élelmezésvezető érdeklődésünkre elmondta, hogy a konyhán az összes munkatársával azért dolgoznak, hogy a helyi gyerekek és a szociális étkezést igénylők megkapják a korosztályuknak és a jogszabálynak is megfelelő ételeket. Véleménye szerint az új szabályokat nem nehéz betartani, ha körültekintően terveznek. Ez évtől például az a cél, hogy legalább hatvan százalékban, lehetőség szerint helyi, illetve a közelben beszerzett termékeket kell használni a konyhákon, amely lehetővé teszi, hogy jó minőségű, hazai élelmiszerekből készült ételek kerüljenek az igénylők asztalára. 

Tiszanánán évek óta törekednek erre. Itt ősszel nagyobb tételben szerzik be a burgonyát és a vöröshagymát egy közeli termelőtől. A jó minőségű tejtermékeket kizárólag az Egertej Kft.-től, a pékárut egy megbízható hevesi pékségtől rendelik

- Egyetértek azzal, hogy minél frissebb, a közelben megvásárolható nyersanyagokat használjunk. Tavaly a sertéspestis miatt tartottam attól, hogy emelkedhetnek a húsárak, épp ezért némi normatívaemelést kezdeményeztem. A jelenlegi 370 forintos normából kigazdálkodható az egészséges és tápláló tízórai, ebéd, uzsonna. Példaként említette, hogy a minapi tízórai gyümölcstea, snidlinges túrókrém, sokmagvas kenyér volt. Ebédre paradicsomlevest tálaltak tésztabetéttel, második fogásként gíroszt hasábburgonyával, zöldségsalátát kapros joghurtos öntettel. Uzsonnára erdei gyümölcsös joghurtot kaptak a gyerekek. 

A helyi gazdák is piachoz juthatnak - Korábban a közétkeztetésre vonatkozó közbeszerzési eljárások elbírálásakor kizárólag ár alapon döntöttek, a minőségi és fenntarthatósági szempontokat szinte teljesen figyelmen kívül hagyva. Ennek megváltoztatása érdekében az ajánlatkérő már nem alkalmazhatja egyedüli szempontként a legalacsonyabb árat. A rendelet emellett meghatározza a helyi élelmiszer termék és a közétkeztetési rövid ellátási lánc fogalmát. A helyi élelmiszer termékek, valamint a közétkeztetési rövid ellátási láncból származó termékek tekinthetők „hazai” termékeknek. Amellett, hogy a helyi gazdák állandó piachoz jutnak, a tervezet klímavédelmi célokat is szolgál, hiszen az alapanyag kisebb távolságot tesz meg, amíg eljut a fogyasztó asztaláig, kisebb a feldolgozottság mértéke, valamint kevesebb tárolásra és csomagolóanyagra van szükség – tette hozzá Erdős Norbert.

Az idén januárban életbe lépett, új szabályt a közétkeztetésről szóló kormányrendeletben tették közzé. Fő célja a közétkeztetés minőségének javítása. Lényege, hogy legalább hatvan százalékban rövid ellátási láncban beszerzett termékeket kell használni, amely garantálja, hogy jó minőségű, hazai élelmiszerekből készüljenek az ételek. Jövő évtől ez az arány tovább emelkedik, azaz nyolcvan százalékra kell növelni, amely megfelelő felkészülési időt ad az ellátási láncok és a konyhák átállására. 

A kormány fontos célkitűzése a rövid élelmiszer-ellátási lánc fejlesztése, amely keretében fő szempont a hazai kistermelők, őstermelők, élelmiszer-előállító kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása. Ezzel a vidéken élő emberek életszínvonalát emelnék, valamint a magyar embereket jó minőségű, megbízható élelmiszerekkel látnák el

– jelentette ki Erdős Norbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár egy gödöllői szakmai konferencián.