Múltidéző

2022.04.04. 19:00

Betyárok lopták a lovakat Demjénben 125 évvel ezelőtt

Vajon miről írtak egykor a megyénkben megjelent újságok? Mi foglalkoztatta leginkább az akkori olvasókat? Ha választ akar kapni mai kedves lapforgatónk, akkor kérjük, kövesse figyelemmel hetente megjelenő sorozatunkat, amelyben régi lapok írásait idézzük fel.

Tallózta: Szilvás István

Illusztráció

Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum/Fortepan

 

TISZA-FÜRED ÉS VIDÉKE. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. 1893. MÁRCZIUS 22. 
Különfélék. 


Márczius 15. A nemzet ünnepét, a nemzeti ujjászületés évfordulóját hazafias lelkesedéssel ünnepelte meg Füred közönsége. Az ünnepély előre megállapitott sorrendje szerint délután 3 órakor istentisztelet volt a ref. templomban, melyet zsufolásig megtöltött a minden rendü, rangu és vallásu közönség. Az egyházi énekek után a helybeli Énekegylet a Hymnust énekelte el s azután tiszteletes Szabó Imre segédlelkész úr mondott remek, alkalmi hazafias imát; majd az Énekegylet a Honfidalt zengedezte el, majd a folyton növekedö ünnepi tömeg az iskolás gyermekek s a közönség hazafias dalaival impozáns menetben a temetöbe vonult s Kiss Pál 1848-49. évi honvédtábornok sirjához csoportosult, hol az Énekkar a Szózatot énekelte. Majd tiszteletes Sólyom Barna nagyhatást keltő, szép hazafias alkalmi szónoklattal megkoszoruzta a nagyérdemü magyar katona és polgár sirját. Két koszorut tett a sirkőre, melyek egyikének nemzeti szinü szalagján ezen felirat ragyog: „Kiss Pál honvédtábornok emlékének, 1893. márczius 15. A tiszafüredi polgárság.” A másik koszoru fehér szalagján e felirat olvasható: „Kiss Pál honvédtábornoknak 1848-49-ért. A tiszafüredi Gazdakör.” A sir megkoszoruzása után az Énekegylet „Adjon Isten a magyarnak jó napot” ismert hymnuszt mondta el. 
A temetöböl a nagy közönség a Kossuth-nóta s több hazafias dal zengedezésével a Gazdakör helyiségébe vonult, hol nt. Bán Zsigmond mondott fenkölt szellemü alkalmi beszédet. Este folytatását vette az ünnepély a polgári Olvasókör helyiségében, hol a rendezett társas vacsorára mintegy 90-en gyültek egybe. Itt ft. Tariczky Endre tartott köztetszéssel fogadott s élénk éljenekkel kisért ünnepi beszédet, szintoly élénk hatást keltően szavalta el Himfy Géza Ilyés Bálint „Virradóra” czimü szép hazafias költeményét. Az asztaltársaság e hazafias ünnepély alkalmából üdvözlő táviratot küldött Kossuth Lajos nagy hazánkfiához Turinba. 
 

A szerkesztő kérése: "Előfizetési pénzek, szintugy hirdetések a kiadóhoz küldendők Tisza-Füreden."
Forrás: Szilvás István 

CECILIA. KATOL. EGYHÁZ-ZENEI SZAKLAP. A NÉPISKOLAI TANÜGY MELLÉKLAPJA. 1889. MÁJUS 4. 
Concert spirituel. 
Egyházi hangversenyt rendezett Egerben derék főmunkatársunk Hausmann V. V. egri székesegyházi főkarnagy úr, mely mind müvészeti, mind anyagi tekintetben szépen sikerült. Az egri szegények javára 90 frt jutott, ennyi lévén a tiszta jövedelem. Egyátalában szerencsés, praktikus gondolatnak tartjuk, hogy az egyházi zene remek szépségei ily úton is terjesztessenek s a közönség szépizlése előkészittessék és fejlesztessék. A müvelt külföldön mindenfelé szokásosak és kedveltek ezek az egyházi hangversenyek; míg hazánkban alighanem ez volt az első ilynemü zenei élvezet, melynek kezdeményezéséért tehát Egeré és Hausmann úré a dicsőség. Gondosan, választékos izléssel össezállitott müsor volt ez. A müvészi siker igen fényes volt. 
Minthogy azonban Hausmann úr oly közel áll lapunkhoz, nem a magunk véleményének adunk kifejezést, hanem idézzük az „Eger”-nek idevonatkozó sorait: „A fő érdek a nap hőse: Hausmann úrra volt irányozva, kinek „Golgotha” czimü cantatea fejezé be, s – tegyük hozzá – koronázza meg a nagy fontosságú hangversenyt. Nehéz a műről nálunk sokat nem irni. Külön czikket érdemelne maga e száma a hangversenynek. azonban legyen elég ezuttal annak konstatálása, hogy egyszerü, nemes, kifejező stiljével a mű általános jó hatást tett; a laikusnak tetszett, az értőt gyönyörködteté, az előadókat lelkesité. Különösen szép rész volt a Krisztus fölfeszitése (vegyes kar); valamint köztetszést arattak a szoprán és bariton szólók.” 


EGRI HIRADÓ. HETENKINT KÉTSZER MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1896. SZEPTEMBER 12. 
Betyár világ Deménden. 
A közeli Deménd községben egymást érik a betyár világra emlékeztető lólopások, melyet valami ismeretlen banda egész sportszerüleg űz az éji homályban. A ki este beköti lovát az istállóba, félénken várja a reggelt, mert nem tudja, vajjon másnap befoghatja-e lovait az iga elé. A közel multban négy gazdát ért az a kellemetlen meglepetés, hogy lovát reggel kikötötték az istállóból. Hogy meddig tart ez az ázsiai állapot, kiváncsiak vagyunk rá. A csendőrség, mint halljuk, ez esetekből kifolyólag, erős nyomozást tart a vidéken, hogy kézrekerithesse az ismeretlen lókötőket. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában