Megkezdődött a Gárdonyi 100 emlékév az Egri Főegyházmegyében

Gárdonyi Géza halálának 100. évfordulója alkalmából megkezdődött a Gárdonyi 100 emlékév az Egri Főegyházmegyében.

Dr. Ternyák Csaba érsek kérése volt, hogy az Egri Főegyházmegye intézményei, kiemelten a közgyűjtemények, így a Főegyházmegyei Könyvtár, az Érseki Palota és az Főegyházmegyei Levéltár is vegyen részt az író halálának 100. évfordulója kapcsán remélhetőleg országszerte, de Egerben mindenképpen elindított programsorozatban – mondta el Balogh Ferenc, a Főegyházmegyei Könyvtár igazgatója.

A termet zsúfolásig megtöltő érdeklődőket Dr. Ternyák Csaba érsek köszöntötte. A főpásztor beszédében rámutatott, hogy a magyar istenes kultúra iránt elkötelezett Gárdonyi Géza a legnagyobb egri brandé vált. Egri Csillagok című művével az egész világ számára megmutatta a város világtörténelmi jelenőségét.

Ternyák érsek elmondta, több jubileumot is ünnepelhetünk idén: a művészetek mecénása, a szegények pártfogója, az első magyar nyelvű tanítóképző megalapítója Pyrker János László egykori egri érsek születésének 250. évfordulóját, az egyházmegye másik nagy érseke: Fisher István halálának 200. évfordulóját, januárban pedig a magyar költészet legismertebb alakjának, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját ünnepelhetjük. Mindhárman rengeteget fáradoztak a magyar kultúra felvirágoztatásáért és megmaradásáért.

„Az Isten az én szívemben lakik – Gárdonyi Géza és az írói felelősség” címmel az író dédunokája, Keller Péter tartott előadást.

Hangsúlyozta, dédapját írói tevékenysége során elsősorban az vezette, hogy a benne lévő istensugarat képes legyen mindenkinek átadni. Arra törekedett, hogy a műveit olvasó ugyanazt a szép rezgést érezze, mint amit az író érzett az alkotás közben. „Gárdonyi agyagedénybe zárt istensugárnak tartotta az embert. Az írásművészettel kapcsolatos fogalmakat transzcendens módon értelmezte. Azt állította, hogy Isten szavainak közvetítésére teremtetett, és író csak az, aki Isten teremtő munkájából vállal részt.”

Az előadó felidézte Gárdonyi életének utolsó éveit, amikor elvonult a sokszavú, zajos világtól és remeteként egyre közelebb került Istenhez, mígnem elmondta búcsúszavait: „Isten az én szívemben lakik.”

A program során Dr. Cs. Varga István az ELTE BTK nyugalmazott irodalomtörténész professzora „Aranymorzsák Dante magyar fogadtatástörténetéből – Dante és Gárdonyi” címmel tartott előadást, melyben Dante műveiről, jelentőségéről és az utókorra gyakorolt hatásáról beszélt.

Dr. Kusper Judit egyetemi docens, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Nyelv és Irodalomtudományi Intézetének igazgatója „Irodalommá vált legendák – Gárdonyi Géza: Isten rabjai” című előadásában arról beszélt, hogy Gárdonyi Géza miért vált az ország egyik legkultikusabb alakjává.

Az írott legendák, történelmi regények egyetlen célja, hogy rácsodálkozzunk azokra a csodákra, amelyek a szemünk előtt zajlanak. Például, hogy hogyan lesz egy királylányból szent vagy egy kisfiúból hős. A magyarok a történelem folyamán kénytelenek voltak az áldozat szerepét fölvenni, az Egri Csillagok című mű azonban egy győztes csatát mutat be. Ez teszi ma is népszerűvé a kötelező olvasmányok körében.

Gárdonyi írói munkásságáról szólva az előadó kiemelte, hogy a lélekábrázolás módszerét teremtette meg. Művei önmagunk megismerésére, megértésére is tanítanak bennünket. „Az a rezgés, amit Gárdonyi emleget, lehetővé teszi, hogy megértsük a múltat, megéljük a jelent és nyitottak legyünk a jövő felé” – zárta szavait az egyetemi docens.

A konferenciát Dr. Lengyel Gyula c. esperes, plébános „Isten rabja – Gárdonyi lelkülete” című előadása zárta, melyben kiemelte az író filozófusi lelkületét, mellyel a létezés titkát kutatta. „A kezdeti bűnös élete fölötti sajnálkozását felváltotta az Istenhez való tartozás bizonyossága és öröme. Rabja lett Istennek. Példát ad a mai ember számára, hogy mi is legyünk Isten rabjai, követői, szolgálói.”