Tíz-húsz százalékkal drágábbak a füstölt húsok húsvét előtt

Húsvét ­előtti sonkaszemlénket ezúttal is az egri piacon kezdtük. Az elmúlt napokban már roskadásig teltek a pultok a füstölthús-árukkal. Sok mindent láttunk. Ötkilós, hosszan érlelt parasztsonkát harminc-negyvenezer forintért vagy darabolt, szemmel is könnyen ellenőrizhető, minőségi füstölt tarját, hátsó csülköt kilónként két-háromezerért. 

Az árak a tavalyihoz képest 10–20 százalékkal emelkedtek. Az okokról mindenki tud: dráguló takarmány, infláció, növekvő energiaárak. Az átlagfogyasztó mindezt tudomásul veszi, és bevásárol, ha visszafogottabban is. Amíg 2011-ben még 3,1 kiló sonkát vettek a magyar háztartások, egy éve már csak 2,5 kilót jelentett az átlag. Ezzel szemben amíg 11 éve még 3400 forintos volt az átlagos költés, tavaly már 5400 forint. 
Várhelyi Kálmánné azt mondja, sonkának lenni kell a húsvéti asztalon. Náluk hagyományosan vasárnap reggel szegik meg az előző nap megfőzött sonkát. 

– Szerencsére ilyenkor mindig hazajön a család. Adok a reggeli tálalásra. A szeletelt sonka mellé primőr zöldségek, friss torma, friss kenyér dukál. Hiszek abban, hogy a szépen terített asztal, a jó falatok olyan emlékeket hagynak a gyerekeimben, unokáimban, amiket nem felednek, és tovább viszik ők maguk is. Ilyenkor egyszer egy évben érlelt parasztsonkát veszek. Most hatezer forintot fizettem egy szép darabért – mondja. 

Sokan ragaszkodunk az ilyenkor megszokott ízekhez, ám a legtöbbünk beéri az alacsonyabb minőségű, olcsóbb termékekkel is. Ilyenek a nagy élelmiszerüzletekben kapható, gyorspácolt sonkafélék, amelyeknél a páclevet befecskendezik a húsalapanyagba, azzal rövidítve a gyártáshoz szükséges időt. A gyorsabban pácolt termékek kötözve vagy hálózva, egészben vagy darabolva, vákuumcsomagolásban kerülnek forgalomba, míg a hagyományos sonkát egészben, általában csomagolás nélkül kínálják. 

Ha darabolt terméket választunk, célszerű olyat, amelyen látható a termék metszéslapja. A jó minőségű sonka belülről egyöntetűen bordó színű, és nem láthatóak rajta bevérzések. Érdemes a sonkát borító bőrt is megvizsgálni. Olyan terméket vegyünk, amelyen a bőr tiszta és teljesen szőrtelenített – hívta fel figyelmünket egy gyakorlott hentes. 

A termék címkéjét is minden esetben ellenőrizzük! Ez nemcsak a minőségmegőrzési időről és a felhasznált anyagról nyújt információt, hanem a sonka előállításának módjáról is. 

Érdemes a termék címkéjén azt is ellenőrizni, hogy vajon a „füstölt” vagy pedig a „füstölt ízű” kifejezés szerepel-e rajta. Előbbinél keményfa égetéséből származó füsttel közvetlenül füstölik a sonkát, míg utóbbinál csupán úgynevezett füstaromát juttatnak bele. 

A tavaszi ünnepre való készülődés általános szabálya, hogy a sonkát a főzést megelőző este hideg vízbe tesszük, kiáztatjuk. Másnap friss vízben, kis lángon főzzük, mégpedig annyi órán keresztül, ahány kilogramm a hús tömege. A megfőtt sonka hűtőben, 6 °C-on tárolva legfeljebb négy-öt napig fogyasztható. Ha nyálkás tapintású lesz a felülete, már semmiképpen ne tegyük asztalra! A remek termék remélhetőleg el is fogy addig. 

Kevesebbet veszünk, többet költünk - A Hússzövetség minapi sajtótájékoztatóján elhangzott, évente csaknem nyolcezer tonna sonka fogy húsvét előtt, a négymillió háztartásból 3,2 millió vásárol ilyenkor. Mindannyian érzékeljük, hogy néhány hónap alatt drasztikusan emelkedett a sertéshús ára. A húsvéti termékekkel kapcsolatban egyelőre mindebből tíz-tizenöt százalékos növekedést észlelünk. Ez annak köszönhető, hogy a hosszú érlelésű sonkák még az árrobbanás előtti szinten vásárolt alapanyagból készültek. Ha a mostani sertésárból kellene kiindulni, jóval magasabb lenne az áremelkedés, ahogy az várható a következő időszakban is – fogalmazott Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége társadalmi elnöke. Elmondta: a sonka és a füstölt húsok esetében 21 százalékot meghaladó drágulást mértek 2019 és 2021 között.