Múltidéző

2022.05.04. 20:00

Legenda a mélyben: ezeréves álmát alvó sárkány hoz szerencsét a kisnánai várban

A rablólovag elveszett aranyát máig nem találják a község várában.

HEOL

Számos legenda színhelye az ősi vár

Forrás: Czímer Tamás/Heves Megyei Hírlap

Ha meglátogatjuk a Heves megye Gyöngyösi járásában található, alig ezres népességű Kisnánát, talán eszünkbe sem jut, hogy a Kárpát-medencei magyar történelem legrégibb időszakáig visszanyúló helyen járunk és valóságos képzeletbeli időutazásra is indulhatunk. Ráadásul olyan regényes hagyományok és legendák övezik a környéket és a község várát, melyekből bátran meríthetett volna bármelyik angolszász fantasy-író (ki tudja, talán merített is).

Kisnána már a honfoglalást megelőzően is lakott volt, a XI. század elején pedig a harmadik magyar király, Aba Sámuel által alapított Aba nemzetség birtokába került. Anonymus szerint a nemzetség ősei Ed és Edömén kun vezérek voltak, azonban ennek ellentmond az a tény, hogy a kunok csak a király halálát követően jelentek meg Európában. Történészek szerint az ősök valójában a magyarokkal a Kazár Kaganátusban a VII. - IX. században együtt élő, majd a kazár birodalom ellen fellázadt kabarok voltak, akik így a magyarokhoz csatlakozva érkeztek meg a Kárpát-medencébe. 

Kisnána a XIII. század végén lett az Aba nemzetségbe tartozó Kompolti-család uradalma, míg magáról a frissen megépült várról az 1445-ös országgyűlés tesz említést először. A kisnánai körtemplom azonban a XI-XII. század fordulóján épülhetett, mely így a későbbi vár legrégibb épülete lett. 

Az alvó sárkány és a szerencsehozó kút legendája

Ahogy azt Kisnána község honlapja írja, a Mátrában és a Hernád mentén birtokokat elnyerő Aba nemzetséghez kötődő helyi néphagyomány szerint egy szerencsehozó sárkány élt valaha a Mátra erdeiben. A falu népe és birtokosai is szerették és tisztelték ezt a sárkányt. Amikor a Kompolti-család utolsó férfitagja, Kompolti Ferenc 1521-ben elhunyt, halálakor őt a sárkány megsiratta, s mivel a családfőt a vártemplomban helyezték örök nyugalomra, a sárkány leereszkedett a vár kútjába, hogy mellette lehessen. Ezeréves álomra hajtotta fejét, így őrizte gazdáját. 

A legenda úgy tartja, hogy a sárkány az ezer év leteltét követően felébred, a lerombolt várfalak újra felépülnek, a lovagok pedig visszatérnek, és őrködnek a szeretet és béke felett. Ám amíg ez az idő eljön, a sárkány addig is szerencsét hoz azoknak, akik leheletét belélegzik, ha ásít. Ehhez csak egy pénzérmét kell a vár kútjába dobni, s ha nem hallatszik, akkor ásít a sárkány, így az érme annak nyitott szájába hull. Ellenben ha koppan a pénz, akkor a sárkány alszik, a pénz pedig a pikkelyére esett.

A rablólovag elásott kincse

Kompolti Ferenc halálával a család birtokai 1540-re Losonczy Istvánra szálltak. Az ezekben az években dúló török hódítások és csatározások Kisnánát sem kerülték el. A vár ura 1542-ben befogadta a várba féltestvérét, Móré Lászlót, a hírhedt rablólovagot, a Délvidék hajdani urát, Habsburg Mária királyné (a mohácsi csatában elesett II. Lajos király feleségének) egykori kegyencét, írja a Kirándulás a történelembe blog.

A kegyetlen kalandor nemcsak a törököket és a németeket támadta meg és rabolta ki, hanem a magyarokat sem kímélte és rengeteg kincsét a vár titkos pincerendszerében rejtette el. Hol egyik, hol másik oldalra állt, de valójában csak a saját meggazdagodásán munkálkodott. A Kisnánai vár szakmai honlapján közöltek szerint irodalmi vonatkozása is van a személyének, ugyanis Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regényének elején is felbukkan a neve, amikor Dobó és társai őt keresik a Cecey-udvarháznál. A kötetben még egyszer megjelenik alakja, amikor Török Bálinttal és Majláth Istvánnal találkozik az isztambuli Héttorony börtönében.

Móré egy alkalommal rajtaütött a budai pasa karavánján, ezért a törökök 1543-ban megtámadták a kisnánai várat. A rablólovag hiába kért segítséget Losonczytól – aki 1552-ben Temesvár török ostrománál halt hősi halált –, féltestvére nem küldött katonákat, így magára maradt.  A legenda úgy tartja, hogy az ostrom során Móré aranyat szórt a budai pasa katonái közé, hogy míg azok az aranypénzt szedik, ő és fiai meg tudjanak szökni, azonban a csel nem vált be, Mórét elfogták és a konstantinápolyi Héttoronyba zárták. Mérhetetlen kincse állítólag még most is a vár területén van elrejtve, de eddig még senki sem bukkant a nyomára.

A hajdani rablólovag kincsét hiába keresik azóta is
Forrás: kisnana.hu

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában