Környezetvédelemről és esztelen pazarlásról is beszélt a budapesti filozófus Hatvanban

Lányi pályáját filmrendezőként kezdte, több játék- és dokumentumfilm került ki a keze alól, majd a rendszerváltozás időszakában kezdett inkább az írás felé fordulni: könyvek, tanulmányok, esszék szerzőjeként és egyetemi tanárként vált ismertté.

Karátson Gábor író hatására fordult a környezetvédelem témája felé, alapító tagja volt Duna Körnek, amely a bős-nagymarosi vízlépcső elleni tüntetések meghatározó szervezete volt. Elmondta, azokban az években nagyon sok olyan kérdéssel szembesült, amelyekre nem tudta a választ. A környezetvédelemmel kapcsolatban leginkább az érdekli, hogy az emberi társadalomra milyen hatásuk van a környezeti változásoknak. Mint kifejtette, az elmúlt száz évben az ipari fejlődésnek és túltermelésnek köszönhetően eltűnt a vegetáció jelentős része, s az egyetemi szakirodalomban is megjelent az az adat, amely szerint a Földön jelenleg élő szárazföldi gerinces élőlények kilencvenöt százalékát teszik ki az ember és haszonállatai, s a vadon élő fajok csupán a maradék öt százalékot jelentik.

Hozzátette, annak az esztelen pazarlásnak, amire berendezkedett a világ gazdasági rendszere, szükségszerű velejárója a környezetünk elpusztítása. Kiemelte, hogy az alatt a hetvennégy év alatt, amióta ő él, a világ népessége két és félről hét és félmilliárdra emelkedett. A beszélgetésben kitért arra, hogy a túlnépesedés okozta globális problémákat csak decentralizáltan, helyi szinten lehet kezelni, s fontos cél a lokális társadalmak fenntarthatósága szempontjából az élelmiszer-önrendelkezés elérése.