Idén több, mint háromszáz munkabalesetet jelentettek Heves megyében, ebből három csonkulással járt

Az elmúlt két évhez viszonyítva országosan idén kis mértékben - hetvennel, illetve háromszázzal - növekedett a munkabalesetek száma az első félévben, 9 ezer 776 esetről tud a munkavédelmi hatóság. Ugyanakkor a 2018-as és 2019-es esztendők 10,3 ezer és 11,1 ezer esetet hozó első hat hónapjához mérten továbbra is kevesebb ilyen esemény történt. A halálos kimenetelű balesetek száma azonban az utóbbi öt évben most volt a legmagasabb január és június között. Harmincnyolcan vesztették életüket hat hónap alatt, míg a megelőző négy évben 29-35 ember vesztette életét munkavégzéssel összefüggésben. Emelkedett a súlyos kimenetelű balesetek száma is.

Megyénkben 353 munkabalesetet jelentettek a foglalkoztatók az első hat hónapban, ezek közül kettő volt súlyos és három járt csonkulással. A Heves Megyei Kormányhivatal foglalkoztatás-felügyeleti hatóságához a tavalyi év első félévében 305, 2020 hasonló időszakában 367, 2019 első felében pedig 403 esetet jelentettek a foglalkoztatók. Az utóbbi hét évben ez utóbbi volt a csúcs, előtte a január és június közti időszakokban 307-348 esetet jelentettek. A súlyos eseteket tekintve az első félév már kivizsgált eseményei alapján az idei jónak mondható. A mostanihoz hasonlóan kevés súlyos kimenetelű történés 2018 első félévében volt, de a tavalyi első félévben sem volt haláleset.

A megyei hatóság tájékoztatása szerint a munkáltatóknak minden esetet ki kell vizsgálniuk, de azokat szükséges jelenteniük, amelyeknél a sérült munkavállaló keresőképtelensége meghaladta a három munkanapot. Az idén bejelentett munkabalesetek közel fele a feldolgozóipart érintette. A szállítás, raktározás ágazat kilenc százalékkal, a kereskedelem, gépjárműjavítás, valamint a humán-egészségügyi szociális ellátás ágazat 6,5 százalékkal, az építőipari ágazat 5,4 százalékkal volt érintett.

Segítségnyújtás

A munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzése érdekében a kormányhivatal munkaügyi és munkavédelmi osztálya tanácsadással áll a munkaadók és munkavállalók rendelkezésére, valamint rendszeresen helyszíni ellenőrzések során vizsgálja a munkavédelmi szabályok betartását. Munkavédelmi ügyekben hívható a Technológiai és Ipari Minisztérium ingyenes zöld száma is (06 80 204 292).

A közelmúltban dr. Bartos Tímea, a Budai Egészségközpont belgyógyász és foglalkozás-egészségügyi szakorvosa beszélt arról, hogy balesetek nem csak a nagyobb kockázatú, hanem a hétköznapi munkahelyen, például egy irodában is előfordulnak. Nem minden baleset igényel orvosi segítséget, de ha a munkahelyen akár egy kisebb, szinte tünet nélkül járó sérülés is éri az embert, abban az esetben is vannak bizonyos teendők akár munkavállalóként, akár pedig munkáltatóként dolgozik valaki. Munkahelyi balesetnek számít, ha valaki elcsúszik a mosdóban, vagy elesik, mert a lába beleakad egy kábelbe. Ha a balesetet követően azonnal nem is látható sérülés, előfordulhat, hogy a későbbiekben jelentkeznek a panaszok, mint például rándulás, ficam vagy ütés miatti fájdalom. Éppen ezért Bartos szerint a baleset után érdemes azonnal felvenni a baleseti jegyzőkönyvet annak érdekében, hogy a későbbiekben se a munkavállalót, se pedig a munkaadót ne érhesse hátrány az esetből fakadóan.

A balesetekért leggyakrabban figyelmetlenség, kimerültség, fáradtság és ebből adódóan a megnövekedett reakcióidő tehető felelőssé, de kockázati tényező lehet az emberi mulasztás, a munkavédelmi szabályok figyelmen kívül hagyása a dolgozó vagy a munkavállaló részéről.

Kockázati tényező a nem megfelelő munkakörnyezet, mint például a rossz világítás, csúszós talaj, rossz helyen levő kábelek, magasról leeső tárgyak vagy a rosszul rögzített állványzat. Hogy mindez elkerülhető legyen, a munkáltatónak jogszabály szerint meghatározott időközzel fel kell mérnie a munkahelyi veszélyeket, azaz el kell végeznie a munkahelyi kockázatértékelést, biztosítania kell a megfelelő munkakörnyezetet.

Kivizsgálás, jegyzőkönyv kell az esetekről

Munkabaleset minden olyan balesetet, amely a sérült akaratától függetlenül következik be, egyszeri külső hatás okozza, és szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történik. Nem számít, hogy hol és mikor következik be, vagy hogy a sérült munkavállaló elkövetett-e valamilyen szabályszegést. Munkavégzéssel összefüggő tevékenységnek minősül például a munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele, olvasható a hatóság honlapján.

A munkahely és a lakás, szállás közötti közlekedés során bekövetkező baleset csak abban az esetben minősül munkabalesetnek, ha az a munkáltató saját vagy bérelt járművével, illetve más szerződés vagy megállapodás alapján biztosított járművel történt.

A munkáltató és a munkavállaló kötelezettségei

A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. Ha ezt neki felróható okból nem teszi meg, őt terheli annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt. Ha az érintett sérelmezi a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedést, vagy vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, akkor a munkavédelmi hatósághoz fordulhat.

A munkáltatónak minden munkában történt balesetet nyilvántartásba kell vennie és ki kell vizsgálnia. Ha a baleset munkaképtelenséget okozott, akkor a munkáltatónak szakembert bevonva meg kell kezdenie a kivizsgálást, s jegyzőkönyveznie kell. Az említett jegyzőkönyvet a sérültnek és a társadalombiztosítási kifizetőhelynek meg kell küldeni. A munkavédelmi hatóság részére a munkabalesetet akkor kell bejelenteni, ha a baleset több mint három munkanap munkaképtelenséget okozott. A bejelentést súlyos sérülés esetén haladéktalanul meg kell tenni.