Egerről szóló dallamok is felcsendülnek Európa legnagyobb tűzijátéka alatt

Az államalapítás ünnepén hatalmas buli készül Budapesten, a fővárosban világraszóló ünnepélyt tartanak, melynek csúcspontja az esti tűzijáték lesz.  

– A „Tűz és fények játéka” műsorát látványos és monumentális drón-show, ünnepi fényfestés ergészíti ki – az Országház, a Nemzeti Galéria, valamint a Gellért-hegy felületén –, amely a Margit hídtól a Szabadság hídig nyújt majd szemkápráztató élményt a közönség számára – írta szentistvannap.hu, az augusztus 20-i programsorozat hivatalos honlapja. – Az idei tűzijáték-show tavaly nagy sikert aratott, a történetmesélő narratívát emeli magasabb szintre: ezúttal a keresztény Magyarország születésétől máig tartó ezer év sűrített krónikáját jeleníti meg olyan formában, amely a nemzeti értékek emlékének tanulságát és a Szent István-i örökség átadását helyezi a középpontba a gyermekek, a fiatalok, a jövő nemzedék számára. Az ünnepi műsor igazi családi élménnyé válik, amely során a szülők megfoghatják gyermekeik kezét és együtt utazhatnak a magyar történelem nagy korszakainak, jelentős pillanatainak tablójával, hangsúlyozva közben azokat a fontos nemzeti értékeket, amelyek a mindennapi élethez is támaszt nyújthatnak egy-egy erkölcsi tanítás formájában. A produkció ezúttal is emlékeztet minket arra a csodára, hogy annyi nehézség ellenére is sikerült megmaradnunk és megtartanunk helyünket Európa szívében. Ez pedig a magyar nemzet szilárd értékeinek és a Szent István-i keresztény kultúra erős gyökereinek köszönhető – emelték ki a honlap készítői. 

A borsonline.hu-nak kulisszatitkokat is elárult a Budapest Playhouse független kreatív alkotóműhely egyik vezetője, Réti Barnabás. Mint kiderült, a zenei aláfestésről Elek Norbert zeneszerző gondoskodik, ismert, híres muzsikákat hallhatunk úgy, ahogy még soha. 

– A tavalyi tűzijáték zenéjéért is ő felelt, így nem volt kérdés, hogy idén is vele szeretnénk dolgozni. Norbertet a Budapest Scoring Orchestra segíti, akik több hollywoodi film zenéjét – például Rambo, Oroszlánszív – játszották fel. Az ő előadásukban hallhatjuk majd az Elindultam szép hazámból című népdalt, vagy Tinódi Lantos Sebestyén művét, a Summáját írom Eger várának című dalt, amit eddig nagyzenekar még nem játszott el. De a Kossuth-nóta és Brahms V. Magyar tánca is felcsendül – részletezte Réti Barnabás a Borsnak. 

Tinódi Lantos Sebestyén, magyar énekszerző, lantos, a XVI. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője. 

Tinódi felkereste az egyes várostromok színhelyeit, és a legapróbb részletekig összeszedte az ostromra vonatkozó adatokat. Számos érdekes mozzanatról csak az ő énekeiből értesülhetünk. Eger diadalmas megvédése után is rögtön a várba ment. Ekkor írta az Eger vár viadaljáról való ének és az Egri historiának summája című műveit. Tinódi híre eljutott Ferdinánd király udvarába is, aki 1553. augusztus 23-án Nádasdy ajánlására „az éneklés művészetében és a históriáknak magyar nyelven ritmusokba való ékes foglalásával” szerzett érdemei elismeréseként nemesi rangra emelte, és számára címereslevelet adományozott.

Jó kapcsolatban volt Dobó Istvánnal, és amikor az egri várkapitány erdélyi vajda lett, követte őt Erdélybe. Itt fejezte be az Erdélyi história című énekét, amelyben Erdély történelmét beszéli el János király halálától 1551-ig. Műveinek gyűjteményes kiadása 1554-ben jelent meg Kolozsvárott, Cronica címmel. 1555-ben visszatért Erdélyből, majd rövidesen meghalt.