Észlelések

2022.08.16. 14:02

Medvék idén ősszel is vendégeskedhetnek a Bükkben

Az aszály miatt kevesebb a táplálék élőhelyükön, de ettől még nem várható, hogy áttelepülnének a barnamedvék.

Tóth Balázs

A szakértő szerint idén nem volt több medve a környéken, mint korábban, de még lehet számítani az előfordulásukra

Forrás: Illusztráció

Július végén Heves megye határának a közelében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi Járásban található Csernelyen láttak barnamedvét. Igaz, ezt a hírt csak a közösségi oldalán írta ki egy férfi, aki azonban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) munkatársait nem értesítette. Éppen ezért hivatalosan nem erősítették meg azt, hogy a nagyragadozó valóban a környékre tévedt volna.

Szilvásváradon egyébként már megszokták, hogy a Szlovákia területén élő medvék a kóborlásuk során a Bükk hegységet is érintik. Szaniszló László polgármester szerint azon sem lepődtek meg, amikor hetekkel korábban a Bükk-fennsíkon észleltek brummogó négylábút. Az erdőlátogatók emiatt figyelmét felhívják arra, hogy előfordulhat ilyen esemény és arra is figyelmeztetnek a szakemberek, hogy mit kell tenni medvével való találkozás esetén.

Bakó Botond, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gerinces-zoológiai szakreferense lapunknak elmondta, a csernelyi medveészlelést nem jelentették a természetvédelmi hatóságnak, de a nagy szárazság miatt nehéz lett volna a medve nyomára bukkanni, hacsak az állat éppen nem akarta volna. A szakember kifejtette, a medvék nem vándorolnak Magyarországon, az ugyanis azt jelentené, hogy az egyik élőhelyről a másikra mennek át. Az ide tévedő medvék valójában csak kóborolnak. A tapasztalatok arra utalnak, hogy hazánkban a barnamedve nem szaporodik, csupán vendég ebben a faunában. Az élőhelyük igazából Szlovákia, a Tátra, vagy a Szlovák Érchegység, tehát csupán ideig-óráig tartózkodnak nálunk, majd vissza is mennek.

– Bár nagyragadozóknak nevezzük őket, azonban inkább erdei gyümölcsökkel, gombákkal, hangyákkal, illetve friss döggel táplálkoznak, s elég ritkán vadásznak aktívan – magyarázta Bakó Botond. – Amennyiben például a farkasok elejtenek egy muflont és a medve arra jár, akkor a többiek elmenekülnek előle. Az embert egyáltalán nem tekintik zsákmánynak, ezt igazolja, hogy medvebaleset sem történt eddig még nálunk. Máshol igen, de ezek főleg figyelmetlenségből, netán ügyetlenségből fakadnak, vagy ezért következtek be, mert az emberek provokálták a medvét.

A szakreferens hozzátette, szerinte Szlovákiában okosan kezelik az állatokat. Ennek részeként medvebiztos szeméttárolást vezettek be, ennek tudható be az, hogy az állatok nem is járnak be a lakott településekre. Ezzel ellentétben Erdélyben ezt a módszert nem alkalmazzák, sőt, turistalátványosságként a falvakhoz szoktatják a ragadozókat.

A szakember arról is tájékoztatott, hogy északi szomszédunknál az erdei gyümölcsöket, a málnát, az áfonyát összeszedik az utak mentén, sok esetben kifosztják a medvék éléstárát, ezért indulnak el az állatok oda, ahol több táplálékot remélnek. A hazánkba való átkóborlás oka lehet az erős erdei zavarás is. A bocsos anyamedvék pedig a hímek miatt jönnek olyan területre, ahol nem találkozhatnak velük. A hímek ugyanis, ha eléjük kerül egy bocs, megölik azt, az anyák ugyanis addig nem párosodnak, amíg a bocsukról gondoskodnak, s rendszerint két-három évig vigyáznak az utódukra. Itt nem bántják őket. Nem mellékesen a medvék szeretik a szőlőt is, így akár Eger környékén is felbukkanhatnának szüret idején.

Az aszály persze nem csak hazánkat, hanem Szlovákiát is sújtja, ott is jellemző az élelemhiány, például a szeder szemei megsülnek. Ez zavart okoz a medvék viselkedésében, nagyobb területet kell bejárniuk, hogy táplálékhoz jussanak, könnyen áttévednek a nekik nem is létező államhatáron.

Bakó Botond szerint idén nem volt több medve a környéken, mint korábban, ugyanakkor még lehet számítani az előfordulásukra. A természetvédelmi őrök ezeket észlelhetik is, hiszen a terepen tartózkodnak. Mindezen kívül jó kameracsapdák vannak kint az erdőkben, amelyeknek a felvételei általában rövid időn belül beérkeznek.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a BNPI honlapján tájékoztatók találhatók arról, mit kell tenni akkor, ha történetesen medvével találkozik az ember. A megelőzés szempontjából a legjobb, hogy póráz nélkül senki se vigyen kutyát az erdőbe, mert a fák között szaladgáló ebek a gazdájukra húzhatják a ragadozót. Ezen kívül, ha anyamedve és bocsa közé kerülne az ember, akkor igyekezzen onnan mielőbb kikerülni, hiszen az anya ilyenkor veszélyben érzi kicsinyét. A medve morogva próbálja elűzni az embert, ilyenkor a leghelyesebb, ha az ember megőrzi nyugalmát. Ne vegye le a szemét az állatról, de ne is nézzen a szemébe, beszéljen, vagy énekeljen, s lassan hátráljon el onnan. Sem elfutni, sem magunkat halottnak tettetni nem ajánlatos.

Bakó Botond elmondta, hogy a medvék ősszel is járják az erdőt és a határt, hiszen sok gyümölcs érik ilyentájt. Kifoszthatnak akár méhészeteket is, de ez nálunk nem jellemző, ritkán okoznak kárt, közvélekedéssel ellentétben nem a méz, hanem a méhek érdeklik őket.
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában