Patikabezárásokat okozhat a munkaerőhiány és a rezsiköltségek robbanása

A munkaerőhiány, a rezsiköltségek sokkszerű emelkedése miatt gyógyszertárbezárási hullám jöhet, írta augusztus végén a Világgazdaság. A cikk szerint a súlyos szakemberhiány főleg a vidéki, kistelepülési gyógyszertárakat sújtja, de már a városokban is egyre nehezebb gyógyszerészt, megfelelő szakszemélyzetet találni. A Világgazdaság szerint a patikák száma az elmúlt 10-12 évben folyamatosan csökkent. Mint írják, most nagyjából kétszázzal van kevesebb patika, mint 2010-ben. Főleg kisebb településeken húzták le a rolót, teszi hozzá cikkében a lap.

A nagyúti Vassné Nagy Anita elmondta, hogy a településükön nincs gyógyszertár.

– A pandémiás helyzet előtt kijárt a mozgó patika, körülbelül három évig. Az nagyon jó volt, mert bármit meg lehetett venni, amire szükségünk volt. Most úgy történik a gyógyszerek beszerzése, hogy receptre másnap házhoz szállítják azt, ami fel van írva – közölte Vassné Nagy Anita.

Dr. Szajcz Elvira, a káli Rózsa gyógyszertár tulajdonosa azt tapasztalja, hogy a városok elszívják a gyógyszerészeket vidékről, mert a kisebb patikák nem biztos, hogy fel tudják venni a versenyt a városi, nagyobb forgalmú társaikkal.

– A valóság ennél persze összetettebb – magyarázta dr. Szajcz Elvira. – Kál esetében például a háromezer-ötszáz lakó bizony nagy területnek számít egy patikánál. Egy hét-nyolcezres kisvárosban már lehet, rosszabb a helyzet, mert van minimum két patika. De lehet akár három is, mert 2006 után pár évig, akinek pénze volt, szakmai feltételek nélkül alapíthatott patikát. Ha a nagyobb városokat nézzük, Egerben huszonegynéhány patika van. Ott szerintem sokkal jobban meg kell küzdeni a betegért, a vásárlóért, hiszen a belvárosban szó szerint van a következő sarkon másik patika. Azért is sokan választják inkább a város, mert szerintük vidéken szakmailag nem lehet fejlődni. 

Sajnos, minden szakterületen azt látom, nemcsak az egészségügyben, hogy a tapasztalt régiek kiöregedtek. Nincs aki a szakmát a fiataloknak megtanítsa. Amikor kijövünk az egyetemről, elméletben nagyon jók vagyunk, de más a gyakorlatot megszerezni. Ráadásul a gazdasági szempontok, az eladás növelése, ami a hasznot hozza, már gyakran előbbre valók, mint az, hogy valaki szakmailag jó legyen. Asszisztensekből is kevesebb van. Amíg voltak a tízhónapos képzések, addig a létszámmal nem volt gond, inkább azzal, hogy egy asszisztens képzéséhez nem elég ennyi idő. Most már ismételten két-három évesre bővült a képzés, nincsenek is annyian – fogalmazott a gyógyszerész.

A júniusi Országos Patikanap szakmai konferencián dr. Pogány Gábor, a Nemzeti Betegfórum elnöke, a többek között a gyógyszerészi gondozás kiszélesítését is fontosnak tartotta, ami elsősorban a megbízható szakértelmen alapul. A gyógyszerellátásról szóló törvény szerint a gyógyszerészi gondozás a gyógyszerész által önként vállalt, felelősen végzett, dokumentált tevékenység, amelynek célja az orvossal együttműködésben a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítése, a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése, a megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése, életminőségének javítása minőségileg kontrollált körülmények között. Dr. Szajcz Elvira szerint minél kevesebb a szakember, annál kevésbé lehet olyan szintű szolgáltatást nyújtani, mint amilyet maguk a patikusok is szeretnének. 

– A gyógyszerészi gondozás során le kell ülni és elbeszélgetni a beteggel, megnézni, milyen gyógyszerei vannak, hogyan szedi azokat, mennyire működik együtt a terápiával, vérnyomást, vércukorszintet mérni, az adatokat rögzíteni. Mindennek elvégzése egész embert kíván. Egy több éven át tartó pilot programban ötvenkét gyógyszertár közreműkdésével teljesen kidolgoztuk a rendszert, egy teljes számítógépes program lett erre írva. Az engedélyeztetési szakaszban valahol elakadt a dolog – tette hozzá dr. Szajcz Elvira.

A gyógyszerész arról is beszélt, hogy a patikák bezárásának oka nagyrészt a szakemberhiány. Mint mondta, ha egy közforgalmú gyógyszertárnak vannak fiókpatikái, amelyekből maximum három lehet, és azok bevételéből a tulajdonos gyógyszerész ki tudja gazdálkodni annak a patikusnak a bérét, aki a fiókpatikákban dolgozik, akkor működik a dolog. Ellenkező esetben marad a fiókpatikák nyitva tartási idejének csökkentése, végső esetben a bezárás. A mozgó fiókpatikák működtetésének korlátja az, ha elromlik a jármű, vagy ha a gyógyszerész szabadságra megy. Sok kistelepülésen ezért az élelmiszerboltokban is kapható gyógyszer.

– Ezt szakmailag nem helyeslem – hangsúlyozta dr. Szajcz Elvira. –  A boltos nem tudhatja, hogy milyen gyógyszereket szed a vevő, a különböző fájdalomcsillapítókat például milyen vérhígító-, cukor-, asztma-, vagy bármilyen más  gyógyszerrel együtt szedheti. Ez nemcsak az általában rendszeresen gyógyszert szedő idősebbekre nézve veszélyes. Van, aki már  fiatalon cukorbetegségre, asztmára szed gyógyszert. A különböző összetevőjű gyógyszerek egyszerre történő szedésének hatásait csak a szakemberek ismerik. Sokan még azt is tévesen gondolják, hogy a vitaminokat kedvünk szerint szedhetjük, mint ahogy az is tévhit, hogy amit vény nélkül lehet kapni, az ártalmatlan. A gyógyszer kis dózisban orvosság, nagy dózisban méreg – mutatott rá a gyógyszerész.

A rezsiköltségek elszabadulása miatti esetleges patikabezárásokkal kapcsolatban dr. Szajcz Elvira azt mondta, hogy a jövőbe ő sem lát. Végzi a munkáját, megoldást keres, amíg lehet, mert nem maradhat a település ellátatlanul, tette hozzá.