Halottaiknak sütöttek-főztek, meg is terítettek a temetőben mindenszentek idején

Különleges, mai szemmel nézve furcsa szokásrendszere volt régen a mindenszenteknek és a halottak napjának.

HEOL

Jól ismerjük már az amerikai Halloween hagyományait. Azt, hogy tökös pitét sütnek, cukorkákat osztogatnak a gyerekeknek és jelmezbe öltöznek. De mennyire emlékszünk olyan, a Hallottak napjához köthető magyar hagyományokhoz, melyeket ma már nem tartunk? Különös például, hogy miket főztek ezen a napon régen!

Mindenszentek és halottak napja közötti éjjel, a néphit szerint a holt lelkek miséztek a templomban. Mivel úgy vélték, hogy élő embernek nem tanácsos szellemmel találkozni és megzavarni őket, így ilyenkor a templomot az emberek kerülték.

Mindenszentek, halottak napja és halloween, de melyik mikor van?
November 1. mindenszentek ünnepe, november 2. pedig a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, amely fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé. A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű. A megemlékezés a halottakról, elhunyt szeretteinkről, az értük való közbenjárás a purgatórium katolikus hittételén alapul. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradott híveknek, hogy imával, vezekléssel, szentmisével tehetnek valamit meghalt szeretteikért. A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult autentikus ír ünnep október 31. éjszakáján, ami a Mindenszentek katolikus ünnep előtti este. A mai állapotában ez az autentikusnak ismert pogány ünnep az ókori mediterráneumból származó elemeket is tartalmaz, amely kiegészült az ír nép szokásaival és az észak-amerikai, nyugat-európai vidám ünnepi és gasztronómiai bolondozással, töklámpás faragással, jelmezes kéregetéssel, beöltözős partikkal, de még almahalászattal is.

Úgy vélték azonban, hogy halottak napján a holtak és az élő egyfajta titkos közösséget alkotnak. A holtak lelke ilyenkor ismét haza látogat, akinek még élő rokonai gyakran megterítettek és kedvenc ételét készítettek el. Mások csak sót, kenyeret és vizet raktak ki az asztalra - írja a mindemegette.hu.

A székelyeknél is szokás volt, hogy külön sütöttek-főztek a holtaknak, ám az ételt nem otthon "szolgálták fel", hanem kivitték a temetőbe elosztogatni. Egyes források szerint Szegeden és környéként kalácsot sütöttek, amit szintén a temetőben osztottak szét.