Szerény emberként ismerték, holott Nobel-díjas tudós volt a 120 éve született Wigner Jenő

- Magyarországon kezdődött az életem, és én nagyon hálás vagyok a sok mindenért, amit ott átélhettem és érezhettem - vallotta a magyar származású Wigner Jenő. Igaz, munkásságának nagy sikereit külföldön érte el, és amerikai állampolgárként hunyt el 1995 január elsején, egy új esztendő hajnalán, mégis így nyilatkozott szülőhazájáról. S egész életében jól tudott magyarul, s ápolta itteni kapcsolatait. Rendkívül udvarias ember volt, ha valakit elküldött a pokolba, akkor is hozzátette: kérlek szépen!

Százhúsz éve, 1902. november 17-én született Wigner Jenő Pál (Eugene Paul Wigner) Nobel-díjas magyar-amerikai fizikus - tette közzé az MTI. A tudós a Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, ahol osztálytársa volt Neumann János. Az érettségi után, 1920-tól a Műegyetemen, 1921-től Berlinben volt vegyészmérnök hallgató, itt kötött barátságot Szilárd Leóval. A német fővárosban rendszeresen látogatta a Német Fizikai Társulat beszélgetéseit, amelyeken olyan híres tudósok is részt vettek, mint Max Planck, Werner Heisenberg, Wolfgang Pauli és Albert Einstein. 1925-ben Berlinben doktorált a kémikus Polányi Mihálynál, értekezése úttörő kvantumkémiai munka volt.

Diplomáját megszerezve hazajött, egy évig apja újpesti bőrgyárában dolgozott vegyészként, de egyre jobban hiányzott neki a berlini tudományos élet. Amikor értesült Heisenberg és Bohr kvantummechanikával kapcsolatos kutatásairól, azonnal visszament Berlinbe, majd Göttingenbe és bekapcsolódott a munkába. Eredményeit 1931-ben a Csoportelmélet és annak alkalmazása az atomszínképek kvantummechanikájára című könyvében jelentette meg. A fizikusok körében átütő sikert arató értekezés a tér-idő szimmetriákat elemezve olyan fogalmi eszköztárat munkált ki, amelyet azóta is használnak az elméleti fizikában. A módszertan kidolgozásában Neumann is segítette, akivel a közelgő náci hatalomátvétel elől együtt mentek az Egyesült Államokba. Wigner 1930-tól a princetoni egyetemen tanított, 1937-ben kapott amerikai állampolgárságot.

A második világháború idején Szilárd Leó és Einstein mellett tagja volt annak a fizikuscsoportnak, amelynek sikerült meggyőznie Roosevelt elnököt arról, hogy az Egyesült Államoknak a németeket megelőzve kell kifejlesztenie az atombombát. Az Uránium Bizottságban Wigner, Szilárd Leó, Teller Ede és Enrico Fermi kapott helyet. Az atombombát kifejlesztő Manhattan programon belül a Wigner vezette elméleti csoport feladata a Chicagói Egyetem fémfizikai laboratóriumában egy nagyteljesítményű plutóniumtermelő reaktor megtervezése és megépítése lett, az első atomreaktort 1942. december 2-án helyezték üzembe. Amikor 1945 márciusában a Manhattan tervet megvalósító fizikusok nevében Szilárd Leó memorandumot fogalmazott meg az atombomba azonnali bevetése ellen, a dokumentumot Wigner Jenő is aláírta.

1946-ban Oak Ridge-ben kutatási igazgatónak nevezték ki, az atomerőművek építésével és üzemeltetésével, a hűtőanyagok megválasztásával és a hőelvonás problémakörével foglalkozott. A "világ első reaktormérnökének" nevezett Wigner javasolta a grafitos lassítás helyett - melynek veszélyességét a csernobili katasztrófa is tanúsítja - a vízzel történő lassítást és hűtést. Az igazgatói székben nem érezte jól magát, jobban szerette a katedrát, s egy év múlva visszatért Princetonba. 

Wigner 1952-től 1964-ig az amerikai Atomenergia Bizottság tagja volt. 1958-ban Fermi-díjjal tüntették ki, 1959-ben megkapta az Eisenhower elnök által alapított az "Atom Békés Felhasználásáért" díjat. A fizikai Nobel-díjat 1963-ban vehette át az atommagok és az elemi részecskék elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért. Rendkívül szerény ember volt, a díj átvételekor ezt mondta: - Nem gondoltam volna, hogy valaha is úgy közlik a nevemet az újságok, hogy nem tettem semmi komiszat.

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat meghívására első ízben 1976-ban látogatott haza. 1987-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktorrá avatta, a Parlamentben átvette a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét. 1988-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották, de már nem tudta személyesen megtartani székfoglaló előadását. 1992-ben, kilencvenéves korában tette közzé emlékiratait, három év múlva, 1995. január 1-jén hunyt el Princetonban.
    Wigner Jenő nevét iskola, utcák viselik, Egerben és a Fasori Evangélikus Gimnáziumban szobra áll - összegezte az MTI.