Múltidéző

2023.03.25. 20:48

Vonat gázolt el egy asszonyt a Tisza-tó mellett 1907-ben

Vajon miről írtak egykor a megyénkben megjelent újságok? Mi foglalkoztatta leginkább az akkori embereket? Ha választ akar kapni mai kedves olvasónk, akkor kérjük, kövesse figyelemmel sorozatunkat, amelyben régi lapok írásait idézzük fel.

Tallózta: Szilvás István

Korabeli szerelvény az 1900-as évek első feléből Illusztráció

Forrás: Fortepan

EGRI HIRADÓ. HETENKINT KÉTSZER MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1894. MÁJUS 12. 

Az iskolaügy megyénkben. 
Hevesmegye kir. tanfelügyelője rendesen igen kimeritő jelentésekben szokta ismertetni a megyei törvényhatóság előtt a megye iskolaügyét. Ily kimeritő jelentése van az iskolák 1893. évi állapotáról is, melyekből a főbb pontokat ki fogjuk emelni. 
A tankötelesek összes száma 45.480; a megye lakosainak száma 233.785, és igy minden ezer lakosra 195 tanköteles jut. Az iskolába járók főösszege 40.765; egyáltalán nem járt iskolába 4.715 tanköteles. A tényleg iskolába járók közül könyve nem volt 1086 növendéknek. Iskolai birságpénzből befolyt 1101 forint. 

Népoktatási tanintézeteink száma 204. A tannyelv valamennyiben magyar. A tanitók összes száma 343, beleértve a tanitónőket is. 1893. évben hét uj iskola-épitkezés történt 17.166 frt értékben. Hat év alatt Hevesvármegyében összesen 218.462 frtot forditottak iskolai épitkezésekre. 

Ovoda-köteles gyermek 16.440 van; ezek közül a községek bevallása szerint gondozatlan 5119. A kisdedovodák és állandó menedékházak állitására kötelezett községekkel a szervezési tárgyalások most már befejeztetvén, a jövő évben az ideiglenes (nyári) gyermekmenedékházak felállitására kerül sor. 

MÁTRA. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI KÖZLÖNY. 1864. FEBRUÁR 13. 

Szenterzsébeth farsang utolján. 

A farsang végső napjait éljük, melyek böjti napoknak is beillenek, mindazonáltal mindenütt tánczvigadalmak rendeztetnek. Azonban a czélt tekintve a sanyaruság napjaiban is fölöttébb jól esik tudomást venni arról, hogy a vig kedély között is éber figyelemmel vagyunk hazánk szenvedő emberisége iránt, s azok könnyeit letörölni készek vagyunk. 

De nézzük mi történt vidékünkön? 

Vidékünk központján Pétervásárán minden év nagy farsangján – mert tudni való, hogy van kis farsang is – tánczvigadalom szokott tartatni; e szokás ismételtetett jelen zaklatott időben is. Kérdezné talán valaki, mi volt czélja? hát bizony az, hogy mulassunk és ismét mulassunk. Már szó ide, szó oda én őszintén megvallom, nemes, és hálás elismerést érdemlő tény leendett volna, ha a vigalomhoz egy szép örök emlékü czél, a tiszta bejövetelt az inséges emberiség segélyére forditani, van szöve. 

A politikai, társadalmi és közgazdászati közlöny első száma 1863. január 1-jén jelent meg 
 Forrás: Szilvás István/Heves Megyei Hírlap

Vidékünkön is megkezdte már müködését az inségi bizottmány, csakhogy fájdalom kevés fölött rendelkezhetik – quid hoc ad tantum sitim – egyébiránt vigasztal bennünket az, hogy az eddig kiosztott segély bár kissé, mégis némi vigaszt öntött a zaklatott szivekbe. 

Azt mondják tarkán szép az élet, azaz változatosan. Mi ezt tapasztaljuk; de nem sok szépet látunk benne jelenleg. Vidékünk ugyan elég változatos mulatságot lát lefolyni. Igy mult hó végső napjaiban nagy hajtó vadászat volt az ős Mátra nyugati részén, a melyen sok szenvedélyes vadász vőn részt. És az eredmény? egész biztonsággal nem felelhetek, mennyiben tudomásomra jött, némi tartózkodással teszem közzé: 40 nyúl, 16 róka; - valaki azt mondta, hogy ezt többet is lőhettek volna; mert ott igen sok van. 

E lapok negyedik számában, a különfélék rovatában, mint ritkaság emlitetik fel egy vadmacska Ostoroson, mely az urasági kertben Joó János úr egyik bérese által elejtetett, nálunk is megjelent egy, vidékünk osztatlan tisztelete és szeretetével biró t. N. J. udvarán, tetemes kárt téve a szárnyas állatokban, míg keserü számadásra nem vonatott a fegyver tölténye által, valjon nem párja volt-e az Ostoroson lelőttnek? 

Viszontlátásig. Szent­er­zsé­be­thi 

HEVES ÉS VIDÉKE. TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IRODALMI HETILAP. 1907. ÁPRILIS 21. 

A vonat kerekei alatt. 

E hó 11-én csütörtökön a reggel 8 órakor Egyek felől induló vonat Tiszafüred és Egyek között elgázolt egy czigány asszonyt. A szerencsétlenség ugy történt, hogy a czigány asszony a vasúti töltés oldalán gyógyfüveket szedegetett s a mozdonyvezető látván az asszonyt a töltésoldalon, jelzett, nehogy az, mire a mozdony közelébe ér, a sinekhez jusson, azonban az asszony siket néma lévén, nem hallotta a közelgő mozdony jelzését, s éppen mikor feljebb ment a töltésre akkor ért oda a mozdony is, a mi elkapta s elgázolta. Az asszony Petrus Mária egyeki czigánynő volt; daczára, hogy az egész vonat keresztül haladt felette, nem gázolta halálra. Aszódra vitték, fején, oldalán és lábán szenvedett sulyos sérüléseket. 
 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában